2024. szeptember 8., vasárnap

Üveglábakon egyensúlyoz a villanygazdaság

Szerbiának sikerült probléma nélkül átvészelni a fűtési idény felét, bár ehhez jelentősen hozzájárult a meleg időjárás is – írja a Szerbiai RTV. Ugyanitt kiemelik: a szakemberek óvatosságra intenek, hisz még legkevesebb két és fél hónapig ki kell tartaniuk az energetikai vállalatoknak, amelyeknek jelenleg a takarékok feltöltésén kellene dolgozni. A piac törvényei szerint ugyanis akkor kell raktározni, amikor legolcsóbbak az energiaforrások: a nemzetközi tőzsdén pedig jelenleg folyamatosan csökken a gáz és a kőolaj ára – utalnak a takarékok biztosításának jelentőségére a gazdasági elemzők.

Dubravka Đedović bányászati és energiaügyi miniszter szerint jelenleg még mindig prioritást élvez az, hogy a lakosságnak meleg otthonokat biztosítsanak a tél végéig. Ezzel párhuzamosan már készülnek a 2023/2024-es fűtési idényre, hisz egyértelmű, hogy az ukrajnai háború miatt folytatódik az energiaválság. Az energiatartalékok biztosítása mellett a legfontosabb megőrizni a stabil villanyáram-ellátást – mondta a miniszter, aki szerint ehhez elengedhetetlen a kolubarai bányák és az obrenovaci hőerőmű stabil termelése, ugyanis az ország áramellátásának a felét biztosítják.

DECEMBERBEN KIVITELRE IS JUTOTT VILLANYÁRAM

A Szerbiai Villanygazdaság decemberben elérte végre azt, hogy az exportált mennyiség meghaladja a szükséges behozatalt: az év utolsó hónapjában 16,4 millió euróért értékesített villanyáramot külföldön – hozta nyilvánosságra Vladimir Šiljkut, a villanygazdaság igazgatójának tanácsadója. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a cég a 2022. évet termelési problémákkal kezdte, ugyanis sem minőségileg, sem pedig mennyiségileg nem volt elegendő szén a stabil ellátáshoz. Emellett a múlt évet az utóbbi időszak legsúlyosabb aszálya is sújtotta, és a Duna vízállása 32 éves minimumra csökkent. Ennek következményeként a vízerőműveink termelése 30 százalékkal csökkent – sorolta a problémákat a tanácsadó.

(Fotó: Ótos András)

(Fotó: Ótos András)

Vladimir Šiljkut kiemelte, hogy a szén- és energiakitermelésben alkalmazott munkások éjt nappallá téve dolgoztak azért, hogy át lehessen vészelni a hiány, és stabilizálódjon az ország áramellátása. Az erőbefektetésüknek köszönhető, hogy az országos szolgáltató jelenleg nemcsak hogy biztosítani tudja a lakosság és az ipar ellátását, de egyes időszakokban még kivitelre is jut a villanyáramból – nyilatkozta a villanygazdaság szakembere a Tanjugnak.

A Deloitte tanácsadói cég energetikai szakértője, Željko Marković szerint a Szerbiai Villanygazdaságban jelenleg jobb a helyzet, mint tavaly, bár az országos szolgáltató még mindig „üveglábakon áll”. Biztató, hogy decemberben több villanyáramot exportált a cég, mint amennyit behozott, s „ez jó jel, de nem elegendő” – mondta a szakértő. Hangsúlyozta, hogy a villanygazdaságnak komoly átalakításon kell átesnie ahhoz, hogy stabil ellátást tudjon biztosítani. Az áram behozatalát ugyanis az újvidéki, a pancsovai és a nagybecskereki hőerőművek fékezték. Ezek ugyanis gázzal működnek, a földgáz viszont egyelőre zavartalanul érkezik a Balkán Áramlaton keresztül, és az illetékesek szerint a tartalékokat is biztosította a Srbijagas közvállalat.

TOVÁBBRA IS STABIL A GÁZELLÁTÁS

Az országos gázszolgáltató igazgatója, Dušan Bajatović szerint „az egyik jó hír az, hogy Isten lenézett ránk, és a hőmérséklet meglehetősen magas”. Így a magyarországi tárolókban annak ellenére is több mint 300 millió köbméter gázt őrzünk, hogy naponta hatmilliót felhasználjunk a külföldön raktározott energiaforrásunkból. Ilyen ütemben Szerbia energetikailag biztonságban van, hisz a fűtési idény végéig egyetlenegy köbméter gázt sem fogyaszt el az udvarnoki tárolóból – mondta Bajatović.

A szakemberek szerint jelenleg elsősorban arra kell fókuszálni, hogy megfelelő mennyiségű tartalékot halmozzunk fel kőolajból és benzinből. A Szerb Kőolajipari Vállalat (NIS) elegendő mennyiségre szerződött le az Adria-kőolajvezetéken keresztül, ám a nyugati szankciók miatt február 5-étől a nyugati szankciók arra az orosz kőolajra is vonatkoznak, amely a Dunán és tartálykocsikon érkezik Szerbiába.