Az ukrajnai háború globális válságot okozott, jelentősen megugrott az energiahordozók és élelmiszerek ára, mivel Oroszország jelentős földgáz- és kőolajexportőr, Ukrajna és Oroszország együtt pedig a világ búzaexportjának a 30 százalékát adja – írja a Szabad Európa Rádió.
Az ukrajnai háború hatása Szerbiát sem kerülte el, például számos orosz állampolgár érkezett, orosz vállalatok jöttek létre, s jelentősen emelkedtek az árak. Szerbia a nyugati országokkal ellentétben nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, tiszteletben tartja azonban Ukrajna területi integritását és szuverenitását. Szerbiában tavaly mintegy 4 ezer orosz vállalkozót és céget regisztráltak, jelentősen többet, mint 2021-ben – közölte a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség. Az oroszoknak ugyanis nem szükséges a vízum, és ideiglenes tartózkodási engedélyt kaphatnak. A Belügyminisztérium (MUP) adatai alapján február 25-étől december 21-éig 219.153 orosz állampolgár érkezett Szerbiába, de nem mindenki maradt az országban. Szerbia egyébként azon hat európai ország egyike, ahova az oroszok vízum nélkül utazhatnak. A többi állam: Bosznia-Hercegovina, Fehéroroszország, Törökország, Grúzia és Örményország. Az orosz állampolgárok és vállalatok száma Szerbiában főleg azután ugrott meg, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges katonai mozgósítást rendelt el az országban.
Tavaly leginkább az élelmiszer drágult meg, főleg a tej, a tejtermékek és a tojás (Fotó: Dávid Csilla)
A drágulási hullám az ingatlanpiacot sem kerülte el. Blagica Kostić ingatlanszakértő szerint 30 százalékkal növekedtek a lakásbérleti díjak. Főleg Belgrádban és Újvidéken az egekbe szöktek. Az orosz állampolgárok ugyanis jelentősen magasabb összeget is hajlandók voltak fizetni a lakások bérléséért. Már márciusban elkezdtek növekedni a lakásbérleti díjak, augusztusban pedig már gondban voltak a régi bérlők, akik vagy alkalmazkodtak az új helyzethez, vagy kereshettek olcsóbb lakást. A magas bérleti díjak egyre nagyobb felháborodást váltottak ki a polgárok körében. Azok, akik megtehették, kiköltöztek Belgrádból, hiszen egyre nehezebben viselték el a drágulás terhét, mások viszont a környékbeli városokba költöztek, és ott béreltek lakást, jelentősen alacsonyabb áron.
Az infláció mérésére szolgáló fogyasztói árak tavaly novemberben 15,1 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest. A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021 decemberéhez viszonyítva 14,6 százalékkal emelkedtek. Tavaly leginkább az élelmiszer drágult meg, főleg a tej, a tejtermékek, a tojás került 40 százalékkal többe, mint 2021-ben. A hal 23 százalékkal drágult, a kenyér, az étolaj, a zsír 20, a hús pedig 19 százalékkal. A szerbiai polgárok a zöldségért 17 százalékkal fizettek többet, mint 2021-ben. Az energiahordozók is jelentősen megdrágultak, az üzemanyag 50 százalékkal, a földgáz pedig 20 százalékkal.
Szerbia azonban továbbra is az egyik olyan ország Európában, ahol a legalacsonyabbak a fizetések és a legmagasabb a munkanélküliség.
