A kormány múlt csütörtöki döntésével 24 hónap türelmi időt hagyott jóvá a lakossági hitelek törlesztésére. Azok folyamodhatnak a visszafizetési idő átütemezéséhez, akiknél a törlesztés határideje legalább 12 hónap, akiknek ideiglenesen csökkent a fizetőképessége, s máris 180 napot késnek az adósság törlesztésével. A jogosultság feltétele az is, ha a kölcsönfelvevő még 2010. december 31-e előtt megkezdte a hitel törlesztését.
Hogy ez a kormánydöntés kinek lesz jó és kinek nem, s hogy ez a lakosság irányába tett gesztus volt-e a legelengedhetetlenebb intézkedés, vagy a kormánynak inkább a tönk szélére sodródott vállalatoknak kellett volna ilyen jellegű támogatást nyújtania, ennek kapcsán mondta el véleményét lapunknak Milan Ćulibrk gazdasági elemző, az Ekonom:east szaklap főszerkesztője.
– Miután a kormányfő egyértelmű ígéretet tett arra, hogy Szerbia polgárai hamarosan jobban fognak élni és ezt nyomban észlelni is fogják, nem maradt számára más választás, mint az, hogy gyorsan kigondoljon valamit, amivel könnyíthet az adósságokkal küzdő polgárok kötelezettségeinek teljesítésén. Igen ám, de ezzel az intézkedéssel nem hatolnak a probléma gyökeréig, csupán elodázódnak a dolgok. A polgárok a következő egy vagy két évben, attól függően, hogy milyen időre ütemezték át a hiteleiket, csak a kamatot fogják törleszteni a bankoknak, és ez valóban könnyítést jelent számukra, de tudniuk kell, hogy az adósság alapösszege megmarad, és a türelmi időszak alatt is gondolniuk kell arra, hogy az alapösszeget is vissza kell fizetni, aminek a mértéke egyre nő. Biztosra vehető, hogy a türelmi időszak után a hitel nagysága megnövekszik, s ha számvetést végeznek, rájöhetnek arra, hogy ezzel az intézkedéssel azt érték el, hogy a hitel fejében még többet kell visszafizetniük, mint amennyiben eredetileg megállapodtak. Tehát az intézkedéscsomag az átütemezésről egyfajta szemfényvesztés.
– Mégis egy kis időre legalább fellélegezhetnek a polgárok, a türelmi idő alatt javulhat az anyagi helyzetük, mert kevesebb pénzt kell törleszteniük.
– Az igaz, hogy a lakosságnak az idén vagy jövőre is – attól függően, hogy mennyi időre szerződtek le – valamelyest javulni fog az anyagi helyzete, hiszen kisebb lesz a havi törlesztési részlet. Arra is gondolnunk kell, hogy ezt a döntést a választás előtti évben hozta meg a kormány, de az is könnyen lehet, hogy még az idén előrehozott választások lesznek, éppen ezért az intézkedési csomagot könnyűszerrel választási fogásként magyarázhatjuk. Azt senki sem vitatja, hogy az adott átütemezéssel a halmozódó szociális elégedetlenség ideiglenesen csillapodni fog, a polgárok fokozódó türelmetlensége valamelyest csökken, s némi megnyugvást jelent majd számukra, hogy havonta kevesebb pénzt kell kiadniuk. E trükknek olyan hozadéka is lehet, hogy az érintett hitelfelhasználó a választáson a hatalmon lévő pártot fogja támogatni.
Rossz befektetés
– A gazdasági szempontokat figyelembe véve talán ésszerűbb lett volna, ha a vállalkozók irányába tesz ilyen lépést a kormány?
– Egyértelmű, hogy sokkal jobb lett volna, minden gazdasági érv amellett szól, hogy a vállalkozók adósságát kellene átütemezni, hogy némileg tehermentesítsék őket, mert köztudott, hogy a szerbiai gazdaság legnagyobb gondja a vállalatok fizetésképtelensége. Ha ez megtörténne, akkor a cégek levegőhöz juthatnának, fejleszthetnék vállalkozásukat, növelhetnék a termelést, de úgy látszik, hogy ez a kormánydöntés egyelőre várat magára. Márpedig ha nem tesznek lépéseket, akkor jövőre vagy az elkövetkező években komoly gondok fognak felszínre kerülni. Emlékezzünk csak vissza, hogy éppen egy évvel ezelőtt hagyták jóvá az első szubvencionált készpénz- és fogyasztói hiteleket, azzal a kormányüzenettel, hogy egy év múlva – amikor elérkezik a visszafizetés ideje – biztos, hogy sokkal kedvezőbb anyagi helyzetben lesznek a hitelfelhasználók. Nos, eltelt az egy esztendő, s a helyzet azóta nemhogy javult volna, hanem még romlott is. A munkanélküliek száma megnövekedett, s ez a leépülési folyamat 2008 októbere, a gazdasági válság begyűrűzése óta csak mélyül, ugyanis ma az országban 400 000 munkanélkülit tartanak számon. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik időközben kölcsönt vettek fel, de munka nélkül maradtak, ők miből fizetik vissza a vállalt kötelezettségeiket?
– Miként reagálnak a bankok a kormánycsomagra, hajlanak-e az átütemezésre?
– A bankok amúgy is megtették volna ezt, hiszen érdekük, hogy felmérjék az ügyfeleik hitelvisszafizető képességét, s hogy ezt rendszeresen, esetről, esetre felülvizsgálják. A pénzintézeteknek egyáltalán nem érdekük, hogy ügyfeleiket kilátástalanságba és a tönk szélére sodorják, egyetlen céljuk, hogy a hitelfelhasználók visszafizessék a nekik járó pénzt. Ha azt tapasztalják, hogy valaki nem törleszti rendszeresen az adósságát, akkor felkeresik az illetőt és közösen megkísérelnek megoldást találni arra, hogy miként ütemezhetik át a törlesztőrészletek fizetését, és milyen új ütemtervet állíthatnak fel, ami szavatolja, hogy az adósság az utolsó dinárig a számlájukra jusson. A kormánycsomag olyan szempontból jól jött a bankoknak, hogy valamelyest lazultak a központi bank által diktált korábbi szigorú feltételek, s ezentúl a pénzintézeteknek nem kell külön tőkét biztosítani a kölcsönfolyósításhoz, vagyis a kockázat fejében nem kell letétet lehelyezni. Ez biztos, hogy minden banknak megfelel.
