Az orosz–ukrán konfliktus következményeként jelentősen emelkedett az alapvető mezőgazdasági termények ára: a szakértők új világkrízisre figyelmeztetnek – írja a nemzetközi sajtó. A Szabad Európa Rádió összegzése szerint az élelmiszerek hihetetlen mértékű drágulása milliókat taszíthat éhínségbe.
A koronavírus-járvány miatt bekövetkezett gazdasági válságot követően az Oroszország és Ukrajna között zajló háború olyan válsághoz vezethet, amely globális szinten veszélyeztetheti az emberiséget – állítja a Bloomberg hírportál. A világ mezőgazdasági szükségleteinek nagy részét ugyanis épp a konfliktusba keveredett két ország biztosítja: olcsó termelőként a Közel-Kelet és Észak-Afrika fő beszállítói. Ezeken a területeken jelenleg szinte teljes mértékben megszűnt az ellátás – hívja fel a közvélemény figyelmét a világsajtó. Ugyanakkor figyelmeztetnek a fejlődésben levő országok helyzetére is, ezekben ugyanis két hét alatt 50 százalékkal drágult a búza, a kukorica ára pedig elérte az évszázad legmagasabb értékét. Ez leginkább azokat a területeket veszélyezteti, amelyeken a fogyasztói kosár értékének nagy részét az élelmiszer képezi – írják a szakértők, rámutatva a Szerbiához hasonló, fejlődésben levő országok problémáira.
A háborús helyzetben Kijev megszüntette a hús, rozs, zab, hajdina, köles, cukor és a só kivitelét, és bizonyos mértékben korlátozta a búza és a kukorica exportját is. Ugyanakkor ideiglenesen Oroszország is megtiltotta a gabonafélék szállítását az egykori szovjet államokba, de bizonyos mennyiségben korlátozta a cukor kivitelét is. Ez utóbbi globális szinten is veszélyezteti egyes élelmiszerek gyártását. Másrészről sok ország a saját tartalékainak védelmét részesíti előnyben: Indonézia újabb korlátozásokat vezetett be a pálmaolaj kivitelére, Egyiptom a kenyér rohamos drágulása miatt a gabonaexportot korlátozta, Szíria és Libanon viszont a gabona, a cukor és az étolaj fogyasztására vezetett be korlátozásokat. A régióban Magyarország megtiltotta az össz gabonaféle kiszállítását, Szerbia pedig a búza, kukorica, liszt és az étolaj kivitelét állította le.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) értékelésében kiemeli, hogy az orosz–ukrán konfliktus miatt a globális szükségletek 30 százalékát képező búza-, kukorica- és napraforgómag vagy földbe se kerül, vagy nem lesz learatva az elkövetkező idényben. A nemzetközi szervezet felmérése szerint az élelmiszer- és takarmányárak további 7–22 százalékkal emelkedhetnek világszinten.
Az élelmiszer árának globális emelkedése pedig további zavargásokhoz vezethet. A 2007-es, 2008-as világválság idején ez Haititől Bangladesig megrengette a nyugalmat, de az Arab tavasz elnevezésű tüntetéssorozat hátterében is az élelmiszerdrágulás állt. A további áremelkedések azokat a globális törekvéseket is veszélyeztetik, amelyek az amúgy is bizonytalan helyzetben levő országokra jellemző éhínséget igyekeznek féken tartani – írják az elemzők.
A szakértők kiemelik, hogy mindez olyan időszakban történik, amikor a klímaváltozás és a koronavírus-járvány már amúgy is megrengette a világpiacot. Kanadában a szárazság miatt tavaly 90 százalékkal emelkedett azon termények ára, amelyekből tésztaféléket készítenek. Ugyanakkor az Egyesült Államokban a tűzvész és az extrém időjárási viszonyok tizedelték a mezőgazdasági termelést, de a latin-amerikai országokban sem volt jobb a helyzet. A klímaváltozás miatt a világon már minden tizedik ember éhezett, a helyzetet pedig csak tovább rontották azok a korlátozások, amelyeket a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása miatt vezettek be. A szállítóipar leállása miatt ugyanis jelentősen megnövekedett a szegénység a világ fejletlenebb részein – emlékeztet a The Guardian brit napilap azokra a problémákra, amelyeket tovább tetőzhetik az orosz–ukrán konfliktus következményei.
