A disznóhús drágulásáról szóló bejelentések után a többi hús árának is emelkedni kellene – állítják az agrárközgazdászok. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy az erre a hónapra ígért drágítás a hazai tenyészetekben nevelt csirkék árára is kihat, ami a tenyésztők szerint már így is nagyon olcsó. Az élősúly kilogrammjának ára ugyanis alacsonyabb a krumpliénál, a felpucolt csirke kilójáért pedig annyit sem fizetünk, mint egy doboz cigarettáért – írja a Blic.rs.
A hírportál kiemeli, hogy jelenleg a húsok közül a csirke a legolcsóbb: az egész csirke kilogrammjáért 240 dinárt kérnek el a nagyobb üzletláncokban, a kisebb boltokban viszont 290-et. Egy kiló szárny átlagban 240 dinár, a comb 360, a filé viszont 640 dinárba kerül. Ugyanennyi disznóhús ára 800–900 dinár, a marhahúsé pedig eléri az 1200–1350 dinárt is – hasonlították össze a csirke árát a többi húséval a Blic újságírói, akik felkeresték a Baromfitenyésztők Közösségének Üzleti Egyesülését is.
(Fotó: Dávid Csilla)
A szervezet igazgatója, Rade Škorić elmondta, hogy a csirke élősúlyáért országunkban jelenleg legfeljebb 115-120 dinárt fizetnek, annak ellenére, hogy a termelési költségek elérik a 140 dinárt is. A csirkehús kilogrammjáért legkevesebb 330-350 dinárt kellene fizetni ahhoz, hogy a tenyésztők és a feldolgozók is pluszban zárják az üzletelést – mondta a szakember. Hozzátette azonban, hogy ezt az árat nem tudják elérni a hazai tenyésztők, mivel szükségtelenül nagy mennyiségű csirkehús érkezik országunkba külföldről.
– Szerbia az év elejétől a múlt hónap végéig 16.500 tonna csirkehúst importált, amelynek értéke 25,9 millió euró volt. A beszállítás teljesen szükségtelen volt, hisz van elegendő hízócsibénk: évente 115-120 ezer tonna húst termelünk, és ennyi kielégíti a hazai piacot. Sőt egy kis mennyiséget exportálunk is Észak-Macedóniába, Montenegróba, illetve Bosznia-Hercegovinába is – mutatott rá az egyesülés igazgatója. Hozzátette: Szerbiának még mindig nincs engedélye arra, hogy húst szállítson az Európai Unióba. Az állam ugyanis továbbra sem egyeztette az erre vonatkozó hazai előírásokat az uniós elvárásokkal – hangsúlyozta Rade Škorić.
A szakember szerint tovább nehezíti a hazai tenyésztők helyzetét az, hogy Oroszországból nagy mennyiségű csirkefilé érkezik országunkba.
– Az év első felében 2300 tonna filét importáltunk az oroszoktól, tavaly viszont 3120 tonna érkezett Oroszországból a hazai piacra. A szerbiai gazdák attól tartanak, hogy az idei mennyiség elérheti az 5000 tonnát: ez viszont már alapjában ingatja meg a hazai csirketenyésztést, és akkora veszteséget okoz a gazdáinknak, ami miatt felhagyhatnak a csirketenyésztéssel – figyelmeztetett az egyesülés igazgatója.
