Ukrajna szövetségesei dollármilliárdokban és a legkorszerűbb fegyverzet ezer tonnáiban mérik a háború sújtotta országnak nyújtott segélyeiket, ám amikor arról van szó, hogy az ukrajnai gabonafölösleg veszélybe sodorhatja az Európai Unió mezőgazdasági termelőinek gazdálkodását, leengedik a sorompót.
(Fotó: Beta/AP)
„Ukrajna öt szomszédos országa tiltotta be az ukrán gabona importját, sőt a szállítmányoknak az országok területén való áthaladását is. Ez általános kavarodást kelt az élelmiszerpiacon, és nagy kérdés, mi lesz az ukrán gabonával ilyen körülmények között, amikor a fekete-tengeri térség gyakorlatilag zárlat alatt van” – emelte ki Žarko Galetin agrárközgazdasági elemző. Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte a világgal és török hivatali kollégájával, Recep Tayyip Erdoğannal, akivel a minap találkozott, hogy kész újraindítani a gabonaegyezmény alkalmazását, azaz ismét megnyitni a fekete-tengeri gabonafolyosót, de csak akkor, ha maradéktalanul végrehajtják az eredeti megállapodást. Azt követeli tehát, hogy ne sújtsák szankciókkal az orosz gabonát, műtrágyát, mezőgazdasági technikát és alkatrészeket, valamint szüntessék meg a hajón való szállítást, a fuvarok biztosítását és a termékekkel kapcsolatos banki szolgáltatások elérését fékező intézkedéseket. Putyin korábban a fekete-tengeri egyezmény alternatívájaként azt javasolta Erdoğannak, hogy az orosz gabonát Törökországban dolgozzák fel, majd onnan juttassák el a harmadik országokba. A török államfő szavai szerint „folytatni kell a fekete-tengeri gabonafolyosóval kapcsolatos kezdeményezést..., az alternatív megoldások nem nyújthatnak ehhez hasonlóan fenntartható, biztos és tartós modellt”. Azt is közölte, előkészítettek egy új csomagot, új javaslatokkal, amiket az ENSZ elé tárhat. Törökország hiszi, hogy rövid időn belül találhat megoldást a problémára, ám ahhoz Ukrajnának is engedményeket kell tennie.
A témával kapcsolatos legfrissebb hír szerint Moszkva közölte: Ankara elvben beleegyezett abba, hogy kedvezményes áron egymillió tonna orosz gabonát szállítsanak Törökországon át – Katari pénzügyi támogatással – a rászoruló afrikai országoknak. „Az elvi megállapodás megvan, arra számítunk, hogy a közeljövőben munkakapcsolatot teremtünk minden féllel, hogy kidolgozzuk az ilyen szállítás minden részletét” – nyilatkozta újságíróknak Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes, idézte az Interfax hírét a Reuters.
A GABONA OLCSÓBB LETT, DE...
Szocsiban az orosz és a török elnök találkozóján az is elhangzott, hogy nem alakult ki élelmiszerválság, amióta Moszkva kilépett a gabonaegyezményből, ellenkezőleg, az árak csökkennek. Ez igaz, mondják a szerbiai szakértők, de az árcsökkenés csak az elsődleges termékekre vonatkozik, ami pedig a mezőgazdasági termelőket sújtja.
„Szerbia is kellemetlen helyzetbe került, mivel nagymértékben a fekete-tengeri Konstanca kikötőre vagyunk utalva, amely viszont tele van ukrán áruval. Pedig nekünk rendkívül fontos ez a kiviteli csatorna, különösen a kukoricaexport végett” – mutatott rá Galetin. A gabonafélék olcsóbbak lettek, de ebből a végső fogyasztóknak semmi haszna. A feldolgozók nem hajlandók lemondani a nagy nyereségről, és lefelé szorítják a felvásárlási árakat, a kukoricáé például most feleannyi, mint tavaly volt, 17 dinár körüli.
„Ha átlag 5 tonnás termés lesz, akkor valamiféle pozitív nullán lesznek a termelők. Csak akkor számíthatnak némi haszonra, ha 5 tonna fölött lesz a hozam” – vélekedik Goran Bekavac, az újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet szakembere. Az ukrajnai válság megzavarta a szokásos árparitásokat is. Egy kilogramm sertéshús korábban annyiba került, mint 16 kiló kukorica, ma viszont két és félszer ennyit ér.
