Minél szegényebb valaki, bevételének annál nagyobb részét költi élelemre. Szerbiában a legszegényebbek havi jövedelmüknek legalább a felét élelmiszerre adják ki, a leggazdagabbaknál viszont ez a kiadási arány csak 28 százalék. S ahogy drágul az élelem, egyre nagyobb lesz a szakadék a két tábor között – szögezi le a Biznis i finansije gazdasági folyóirat.
A hivatalos statisztika szerint decemberben az átlagbér 74.629 dinár volt, a valóságban viszont a munkaviszonyban levők fele nem keres többet 53.349 dinárnál, amennyi volt a múlt év végén a mediánjövedelem. Ez a középérték reálisabban tükrözi a fizetésből élők valódi kereseti viszonyait, mint az átlagbér, s minél nagyobb az olló az átlagbér és a mediánbér között, annál igazságtalanabb egy országban a bérstruktúra. Az évközi infláció januárban hivatalosan 8,2 százalék volt – legnagyobb mértékben az élelem, legkevésbé a gyógyszerek drágultak –, ez az arány azonban jóval súlyosabban érinti a minimálbérből (kb. 35 000 dinárból) tengődőket, mint a jól keresőket.
Népkonyha (Fotó: Dávid Csilla)
Nem könnyű megállapítani, mennyien dolgoznak minimálbérért. 350 000 embert szoktak emlegetni, ugyanakkor a Költségvetési Tanács több mint 400 000-es táborról beszél, más szóval minden ötödik foglalkoztatottról. Honnan az eltérés, a számadatok körüli bizonytalanság? Mint Mihailo Gajić, a Libek oktató- és kutatóközpont igazgatója mondja, elsősorban onnan, hogy még mindig nagymértékben jelen van a szürkegazdaság, sokakat minimálbérre jelentenek be, de azon felül még „zsebből” is kapnak, továbbá a munkában levőknek mintegy 15 százaléka teljesen az árnyékgazdaság zónájában húzódik meg, és azok sem kerülnek be a minimálbérért dolgozók statisztikájába, akik annál éppen csak egy kevéssel kapnak többet. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint az éves összevetésben számított drágulás legnagyobb mértékben a zöldségféléket érintette, ezek ára egy év alatt több mint 26 százalékkal emelkedett, majd az olajok és zsírok (21,4%), a kávé, a tea és a kakaó (17,3), valamint a hús (16,1) következik, de jóval többe kerül az üzemanyag és a járművek javítása is, akárcsak a ruházati cikkek, a lakáskarbantartási szolgáltatások, az utasszállítás stb. Egyszóval nincs olyan tétel, ami 2021 januárja és 2022 januárja között meg ne drágult volna.
Január óta a minimális órabér 201,22 dinár, a havi minimálbér átlaga 35 000 dinár körül alakul, holott a legutóbbi, tavaly novemberre kiszámított adatok szerint a minimális fogyasztói kosár tartalma 41.238 dinárba kerül (az átlagos fogyasztói kosáré 79.865 dinár!). A minimális fogyasztói kosárban pedig egy hónapra semmiből sincs elegendő egy háromtagú családnak: 1-1 kiló rizs és tészta, 22 kiló kenyér, 7,5 kiló burgonya, 5,5 kiló káposzta, 2 kiló vöröshagyma, fél kilogramm zöldbab és 700 gramm borsó, 800 gramm sárgarépa, 1-1 kiló cékla és uborkakonzerv, 1,5 kiló bab, fél kiló spenót és 48 tojás. A legszerényebb fogyasztói kosárba kerül még 3 ember számára 200 gramm teakolbász és ugyanennyi virsli, 300-300 gramm szalonna és májpástétom, fél kiló sertéskolbász, 900 gramm mortadella… Egy hónapra 3 embernek jut még 40 deka marha- és ugyanennyi sertéshús, 1,8 kilogramm csirke, 2,8 kilogramm marhamáj, 20 deka füstölt sertésborda. Az élelmiszereken kívül a fogyasztói kosárban van még 1182 dinár ruhára és lábbelire 3 személynek, 7915 dinár rezsiköltségekre, ezenkívül bútorfélére 1687 dinár, egészségügyi kiadásokra 1493, utazásra 2351, kommunikációs kiadásokra 992, rekreációra és művelődésre 1545, vagyis fejenként úgy 500 dinár. Vendéglőbe a családból egész hónapban még csak be sem nézhet senki, mert erre összesen csak 301 dinár jut, oktatási költségekre pedig – 128 dinár.
