Lassult a G20 országok együttes bruttó hazai össztermékének (GDP) növekedése a második negyedévben. A világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az EU-t magába foglaló csoport azért fontos, mert a tagállamai adják a Föld lakosságának kétharmadát és a gazdasági teljesítmény 85 százalékát.
A G20 államaiban 2023 első három hónapjában (átlagosan) még egy százalékkal növekedett a gazdaság, a másodikban viszont már csak 0,7 százalékkal (az előző negyedévhez viszonyítva). Az adatot ismertető Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) úgy ítéli meg, hogy a növekedés elsősorban azért torpant meg, mert Kína sokkal gyengébben teljesített. Miközben az első negyedévben még 2,2 százalékot ért el, a másodikban már 0,8 százalékra mérséklődött gazdasági növekedésének üteme.
Lassult a fellendülés Indiában is. A világ legnépesebb országában a GDP az első negyedévben még 2,1 százalékkal nőtt, a másodikban azonban csak 1,9 százalékkal. Latin-Amerika legfontosabb gazdaságában, Brazíliában még rosszabb eredményt regisztráltak, hiszen az első három hónapban elért 1,8 százaléknyi emelkedés a felére esett vissza a második negyedévben.
Japánban, Dél-Koreában, a Dél-afrikai Köztársaságban és az Egyesült Királyságban ugyanakkor gyorsult a növekedés.
Az EU átlaga ennél sokkal gyengébb, sőt a növekedés is elmaradt. Némely tagállam (így Franciaország) ugyan jó eredményeket ért el, mások (köztük Olaszország) viszont erre nem voltak képesek, így az átlag csapnivaló lett.
Az év egészére vonatkozó becslések sem valami optimisták. Az Európai Bizottság (EB) ráadásul a minap csökkentette az EU gazdasági növekedésére adott előrejelzését. Az EB szerint az Unió gazdasága az idén legfeljebb 0,8 százalékos, jövőre meg 1,4 százalékos növekedést érhet el. (Az elemzők többsége is arra számít, hogy az EU egésze sem ebben az évben, sem jövőre nem csúszik recesszióba.) Brüsszel májusban még jobb eredményre számított: egyszázalékos növekedésre 2023-ban és 1,7 százalékosra 2024-ben.
Az EB ezúttal már arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós gazdaság tavasz óta folyamatosan veszít a lendületéből, és félő, hogy ez az állapot jellemzi majd a következő hónapokat is. Az eddigi gyengülés okai között említette a feldolgozóipar visszaesését, a fogyasztás mérséklődését (az infláció és a magas hitelköltségek miatt), az állami támogatások megnyirbálását, valamint a globális tényezőket, mindenekelőtt a gyenge kínai GDP miatt lanyhuló exportot.
Paolo Gentiloni uniós gazdasági és pénzügyi biztos az egyéb bizonytalansági tényezők között említette az Ukrajna elleni háborút, az éghajlatváltozásból eredő kockázatokat, s egyéb intézkedéseket, például a monetáris szigorításokat, valamint a magas kőolajárakat.
Az EU értékeléséből, illetve előrejelzéséből kiderült az is, hogy a közösség meghatározó hatalmának számító Németország gazdasági teljesítménye csökkent az első és a második negyedévben is, éves átlagban pedig 0,4 százalékkal mérséklődhet, vagyis kétszer nagyobb mértékű lesz a recesszió, mint amennyit Brüsszel a tavasszal feltételezett. A visszaesés okai között emlegetik a fogyasztás csökkenését és az építési beruházások várható visszafogását.
Az EB legfrissebb előrejelzése rámutat arra is, hogy a német GDP idei csökkenését jövőre már 1,1 százalékos növekedés váltja fel, ámde a kilábalás a recesszióból lassú lesz. A német gazdaság betegeskedése kedvezőtlenül érinti a többi uniós gazdaságot is.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is recesszióra számít Németországban az idén, de a jövő évtől már 1,3 százalékos növekedést vár. Ez azonban szerény teljesítménynek tűnik, sőt több elemző úgy ítéli meg, hogy a német gazdaság már nem Európa motorja. A gyenge növekedést egyebek mellett a beruházások visszaesésével, az exporttermékek versenyképességének romlásával és a high-tech piacokon tapasztalható lemaradással hozzák összefüggésbe.
Az Unió legnagyobb gazdaságának egyre romló kilátásait tovább fokozzák az inflációs félelmek. Az EB úgy számol, hogy a pénzromlás üteme a közösségben átlagban 6,5 százalékra csökken az idén, a korábban jelzett 6,7 százalékkal szemben. Jövőre pedig 3,2 százalék lesz, 0,1 százalékkal magasabb a májusban ismertetett várakozásoknál.
Az infláció idei mérséklődésének üteme eltérő az EU-ban. Gentiloni szerint 2023-ban továbbra is magas marad a közép- és kelet-európai tagállamokban, főként azokban, amelyek nem tagjai az euróövezetnek. Az uniós biztos abból indul ki, hogy ez az állapot 2024-ben is fennmarad, vagyis a keleti tagországok egy részében az uniós átlagot meghaladó pénzromlás keserítheti meg a lakosság és a vállalkozások életét.
Az uniós jegybank (ECB) arra számít, hogy az infláció fokozatosan csökken, de továbbra is túl magas maradhat. Az euróövezetre vonatkozó legújabb előrejelzésükben az ECB elemzői 5,6 százalékos idei átlagos inflációt vetítenek előre, 2024-re 3,2 százalékot, 2025-re pedig 2,1 százalékot.
A jegybank vezetése minapi értékelésében megállapította: az irányadó kamatok olyan szinteket értek el, amelyek, ha megfelelően hosszú ideig fennmaradnak, jelentősen hozzájárulnak majd ahhoz, hogy az infláció visszatérhessen a kitűzött kétszázalékos szintre.
