2024. szeptember 12., csütörtök

Szerbia nyomás alatt

Az újabb uniós szankciók miatt a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) nem importálhat kőolajat Oroszországból

Az Európai Unió negyedik szankciós csomagja Oroszország ellen, amellyel megtiltják a luxusáruk kivitelét és az acél behozatalát, 12 orosz energetikai vállalatot érint, többek között a Gazpromnyeftet és annak leányvállalatait, így a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot (NIS) is. Ezzel a szankcióval az Európai Unió megkímélte magát és Oroszországot, és helyette Szerbiát büntette – írja a Danas.

– Arról van szó, hogy az uniós országok továbbra is exportálhatnak és importálhatnak Oroszországból, de a harmadik országok nem tudnak kőolajat behozni abban az esetben, ha a vállalatok és a kőolaj-finomítók többségi orosz tulajdonban vannak. Nem az oroszokat büntették, vagy saját magukat, hanem minket – közölte Aleksandar Vučić államfő. Hozzátette, hogy tárgyalnak az EU-val és az Egyesült Államokkal, az oroszokkal való megbeszélés esetén pedig három lehetőséget vázolt fel, ha Szerbiával nem tesznek kivételt.

A NIS székháza Újvidéken (Fotó: Dávid Csilla)

A NIS székháza Újvidéken (Fotó: Dávid Csilla)

Amennyiben a szankciókat ilyen módon érvényesítik, akkor nemcsak a régió kőolajipari vállalatai, mint a magyar MOL vagy az osztrák OMV importálhatja zavartalanul a kőolajat Oroszországból, hanem a Bulgáriában működő orosz Lukoil vállalat is, a NIS azonban ezt nem tehetné meg.

Goran Radosavljević közgazdász szerint értelmetlen az EU döntése, hogy Szerbiának megtiltja a kőolaj behozatalát  Oroszországból, miközben az uniós tagállamoknak erre lehetőségük van.

– A NIS már néhány éve nem importál kőolajat közvetlenül Oroszországból. Évente kétszer pályázatot ír ki, amelyre kereskedők és gyakran olyan vállalatok jelentkeznek mint a Glencore és a Vitol, amelyek más országokban vannak bejegyezve, például Svájcban. Ezektől a cégektől hoz be Ural típusú kőolajat, ezt az olajfajtát azonban Magyarország, Horvátország, Ausztria, tehát az egész régió importálja – fejtette ki Radosavljević.

A szakértő kiemelte, hogy a kőolajimport betiltásával veszélybe kerülhet a pancsovai kőolaj-finomító, ez pedig az egyik versenytárs kiiktatását jelenti minden különösebb ok nélkül.

Abban az esetben, ha az EU Szerbiával nem tesz kivételt, Vučić államfő három forgatókönyvet vázolt fel. Az egyik az lenne, hogy Szerbia átveszi a NIS többségi tulajdonát, ám kérdés, hogy az oroszok ebbe beleegyeznének-e. A másik megoldás a kőolaj behozatala lenne Montenegrón és Bar kikötőjén keresztül, ahonnan Pancsováig vonattal elszállítanák, ha ezt Montenegró megengedi vagy ha az EU ezt jóváhagyja. A harmadik megoldás az lenne, hogy egy szerbiai vállalat, mint például a Transnafta importálja a kőolajat, és eladja a NIS-nek, természetesen akkor, ha ezt az EU megengedné.

Radosavljević úgy véli, hogy az Uniónak ezzel a döntéssel az a célja, hogy rákényszerítse Szerbiát az Oroszország elleni szankciók bevezetésére.