Lassan két éve tart a háború Ukrajnában, ahol a hadikiadások egyre nagyobbak, a szövetségesektől érkező támogatás pedig egyre kisebb. Az állam és a hadsereg fenntartása, működtetése ugyanakkor elképzelhetetlen a Nyugat segítsége nélkül. Ha Kijev nem kap elég pénzt „kintről”, az állam a csőd szélére sodródik az idén. A rendkívüli csütörtöki EU-csúcson 50 milliárd euró segélyről döntöttek, az Egyesült Államoknak is legalább annyiról kellene.
Az idei ukrán költségvetésnek 82,9 milliárd dollárra lenne szüksége az ország működésének biztosításához. Ennek majdnem felét a védelemre, a hadseregre kénytelen fordítani. A pénz egy része adókból, illetékekből, hozzájárulásokból ugyan előteremthető, ám a maradék aligha. Ukrajna költségvetése ezért külső támogatásra szorul, illetve attól függ. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint ez az összeg (2024-ben) legalább 37 milliárd dollár, amelynek zöme a remények szerint az USA-ból és az EU-ból érkezne.
Egy kis késedelem nem okozna óriási gondokat, mert adóemeléssel, hitelfelvétellel, vagy egyéb módon még biztosítható a működés. Egy ideig. Nem tudni azonban, hogy meddig tart a háború; márpedig csak a katonák bérére a kormánykiadások 31 százalékát kell elkülöníteni, hadi beszerzésekre meg további 17 százalékot.
Az idei költségvetésben 28,6 milliárd dollárt irányoztak elő védelmi kiadásokra, ám ez nagyon kevésnek tűnik, hiszen tavaly 56,3 milliárd dollárt különítettek el erre a célra. Igaz, akkor is elszámították magukat, mivel eredetileg 39,4 milliárd dollárt szántak a védelmi minisztériumnak.
Ilyen körülmények mellett szinte biztosra vehető, hogy a hazai bevételi forrásokat és a nyugati támogatásokat meg kell toldani külföldi hitelekkel is, amire már korábban is volt példa. A háború kezdete óta ez gyakorlattá vált, amivel a költségvetést ugyan sikerült életben tartani, de közben folyamatosan növekedett az államadósság. A tendencia az idén folytatódhat.
A belső források szűkössége miatt Ukrajna a következő években is a külső finanszírozástól függ majd. A Nemzetközi Valutaalap szerint az országnak 2027-ig legalább 85,2 milliárd dollár külföldi hitelre lesz szüksége. A háború elhúzódása esetén ennél akár többre is. Az IMF már arra is figyelmeztetett, hogy szerkezetátalakítás és költségvetési reform nélkül fenntarthatatlanná válik Ukrajna adóssága.
Több hazai és külföldi politikus egyéb módon is segítené az ukrán költségvetést. Szerintük a nyugati bankokban – a háború megindítása, illetve az agresszió miatt hozott nemzetközi szankciók részeként – zárolt orosz állami vagyont el kellene kobozni és Kijev rendelkezésére bocsájtani. Némelyek úgy gondolják, hogy a pénzből évekig fedezni lehetne a háború költségeit és az egyéb állami kiadásokra is bőven jutna. Mások inkább a fegyveres konfliktus utáni újjáépítésre fordítanák az összeg egy részét.
David Cameron brit külügyminiszter az utóbbi ötletet támogatja. A BBC közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának legalábbis azt nyilatkozta, hogy erkölcsileg, gazdaságilag, jogilag és politikailag is indokolható lenne a (még 2022-ben) lefoglalt orosz vagyoneszközökből fizetni Ukrajna újjáépítését. Előzőleg Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter már felkérte hazája jegybankját, hogy vizsgálja meg, vajon felhasználható-e a zárolt orosz állami vagyon Ukrajna háborús erőfeszítéseinek támogatására.
Nagy összegről van szó. A külföldön befagyasztott orosz jegybanki tartalékok, pénzügyi eszközök értéke eléri a 300 milliárd dollárt. Ennek tetemes része, csaknem 200 milliárd dollár az EU-ban került „fogságba”. A szóban forgó vagyon zöme készpénz, valamint brit, francia, kanadai, német és osztrák államkötvény.
Elsősorban brit és amerikai politikusok szorgalmazzák a zárolt, illetve lefoglalt orosz pénzügyi eszközök elkobzását. És persze az ukrán vezetők.
Az EU valószínűleg nem teszi rá a kezét a területén befagyasztott orosz vagyonra, mert kockázatosnak tartja az eljárást. Moszkva ugyanis már többször jelezte: megtorolna egy ilyen lépést, és keményen vágna vissza. Hasonló ellenintézkedésekkel válaszolna, azaz lefoglalhatná az Oroszországban lévő nyugati eszközöket. Ezáltal a Nyugat 288 milliárd dollár értékű vagyont és befektetéseket veszítene el. A számokból az is kiderül, hogy az EU járna a legrosszabbul, hiszen részesedése ebből az összegből csaknem 223,3 milliárd dollár. A Kreml ráadásul azt üzente, hogy az Unió jogi következményekkel is szembesülne.
Bár az Európai Bizottság mielőbb átadná a zárolt eszközöket az ukránoknak, több uniós tagállam és az Európai Központi Bank (ECB) ellenezi a javaslatot. Attól tartanak, hogy az elkobzás beláthatatlan következményekkel járó precedenst teremthetne, és valószínűleg uniós jogi akadályokba is ütközne. A nézeteltérések miatt jelenleg nem tűnik valószínűnek az orosz vagyon elkobzása.
