A szakszervezetek a 2024. évi minimálbérhez viszonyítva 30 százalékos emelést javasoltak a Szociális-gazdasági Tanács első ülésén – nyilatkozta Zoran Mihajlović, a tárgyalások kezedéről a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének titkára. A munkások érdekvédelmi csoportosulásainak képviselője azt az álláspontot közvetítette, amit a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezetekkel közösen képviseltek az ülésen, amelyen a Szerbiai Munkáltatók Uniójával és az állami képviselőkkel tárgyaltak a 2025-re vonatkozó minimálbérről. Az állam augusztus 19-én közli a javaslatát – közölték.
A szakszervezetek továbbra is kitartanak azon bejelentések mellett, melyek szerint a jövő évi minimálbérnek fedeznie kell az átlagos fogyasztói kosár 60 százalékát, azaz legkevesebb 61.800 dinárnak kell lennie – nyilatkozta az első ülést követően Zoran Mihajlović a Beta hírportálnak. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi 47 ezer dináros havi létminimum 30 százalékkal növekedne: így érné el az állam is azt az általa beharangozott célt, hogy 2027-ben már 650 eurós minimálbérrel dicsekedhessen – mondta a munkások érdekvédelmi csoportosulásainak képviselője.
Az állam ugyanis évek óta halogatja a Szociális-gazdasági Tanácson született megegyezés érvényesítését, mely szerint már a koronavírus-járvány előtt ki kellett volna egyenlíteni a minimálbért a legkisebb fogyasztói kosár értékével, amely már az idén áprilisban 53 ezer dinár volt. A létminimumra vonatkozó kimutatás viszont egyáltalán nem vehető mércének, hisz nevetséges feltételek alapján állapítják meg az emberek szükségleteit – nyilatkozták a tárgyalások előtt a szakszervezetek és a politikafüggetlen szervezetek.
A Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezetek az első ülésen is hangsúlyozták, hogy a csoportosulás végső célja sosem az volt, hogy a minimálbért a legkisebb fogyasztói kosár értékével egyenlítse ki. Ez csak kiegyezés volt részükről, amellyel az átlagos fogyasztói kosarat szerették volna megcélozni, de az állam még ezt sem tartotta tiszteletben – áll a szakszervezet közleményében. Ugyanitt kiemelik, hogy a minimális fogyasztói kosár elve idegen minden európai országban, még csak Szerbiában ragaszkodnak hozzá az állami képviselők. A háromtagú családra vonatkoztatott legkisebb fogyasztói kosár ugyanis megszégyenítően alacsony feltételekkel számol, a szakszervezetek pedig nem létminimumért, hanem emberhez méltó életszínvonalért küzdenek – hangsúlyozzák a közleményben.
Zoran Mihajlović (Fotó: Beta)
Az érdekvédelmi csoportosulás felmérése szerint legkevesebb 250 ezer alkalmazott dolgozik munkájának legalacsonyabb béréért Szerbiában. Így megkérdőjelezték azokat a hivatalos adatokat is, melyek szerint jelenleg csupán 99.456-an tengődnek minimálbérből az országunkban. Amennyiben azonban az állam kiáll a hivatalos adatok mellett, akkor a szakszervezetek nem látják akadályát a növelésnek. Hisz ebben az esetben kevesebb mint 100 ezer ember kifizetéséről lenne szó, ami nem terhelné meg jelentősen az ország gazdaságát – mutattak rá a szakszervezetek. Hangsúlyozták azt is, hogy a minimálbért az ország vásárlóerejének növelése miatt is emelni kellene. Az erre vonatkozó nemzetközi adatok ugyanis egyértelműen kimutatják, hogy Szerbia 2024 júliusában a minimálbér alapján meghatározott váráslóerőről készített lista aljára került: lejjebb már csak Észak-Macedónia és Albánia van a nemzetközi rangsorolásban – érveltek a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezetek képviselői, majd rákérdeztek, hogy az állam elállt-e attól a céljától, hogy 2027-re elérje a 650 eurós minimálbért. Az állami képviselők azonban nem válaszoltak meg kérdéseket az első ülésen.
A tárgyalások kezdetén a szakszervezetek mellett a munkaadók fogalmazták meg javaslatukat: 8 százalékos emelést ajánlottak. Az ezt meghaladó növelés túlhaladná az ország gazdasági lehetőségeit, ezért nagyobb emelés esetében a munkáltatók az államtól kérnének segítséget – mondta Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkáltatók Uniójának képviselője. Magyarázatot is fűzött az álláspontjukhoz: „az állam képviselői szerint jövőre az infláció 3 százalék körül alakul, a bruttó hazai termék viszont 4,5 százalékkal növekszik, ezért úgy gondoljuk, hogy a minimálbér reálisan 8 százalékkal emelkedhet” – mondta.
A javaslatok beterjesztésével a tárgyalást berekesztették. A következő ülésre augusztus 19-én kerül sor, s akkor már az állam is javaslatot tesz a 2025-ös minimálbér nagyságáról.
Nyitókép: Ótos András felvétele
