Előbb a fagyok és a jégverés, majd a hosszú aszályos és forró időszak okozott hatalmas károkat az idén a mezőgazdaságban. Durva becslések szerint az is lehet, hogy mindez megfelezte az ágazat várakozások szerinti bruttó hozzáadott értékét, ami tavaly 4 milliárd euró körüli volt – figyelmeztetett a szakemberek egy csoportja a Beta hírügynökségnek nyilatkozva.
Milan Prostran agrárközgazdász ugyan nem szívesen bocsátkozik becslésekbe, azt azonban elmondta, hogy szerinte sokkal nagyobb lesz a kár annál, amit az első prognózisok közzétételekor hallani lehetett, vagyis 500 millió eurónál.
„Ez egy borzalmas év, nincs olyan mezőgazdasági kultúra, amely ne szenvedett volna kárt, még a fóliasátrakban levő növények is megsemmisültek. Ha a majdnem egymillió hektárt lefoglaló kukorica csak 30 százalékban károsodott, akkor is 300 millió dollár a veszteség, 170 dolláros tonnánkénti árral számolva” – mondta a szakember. Az általa ismert statisztikai adatok szerint a múlt század kilencvenes éveinek végén Szerbiában még 145.000 hektárt öntöztek, 2012-ben 99.700, ma pedig már csak 50.000 hektáron működnek az öntözőrendszerek. Prostran elmondta, azt ugyan nem tudja, hogy ma milyen kritériumok alapján tekintik az aszályt elemi csapásnak, amit a termelők követelnek, de arra emlékszik, hogy régen akkor hirdettek természeti csapást, ha a kár nagyobb volt a bruttó hazai termék (GDP) 10 százalékánál. Arra lenne szükség, hogy a helyi önkormányzatokban megalakított bizottságok összeírják a károkat, így pontosan ki lehetne számítani az összeget országos szinten is. „Azt hiszem, el kellene készíteni a nemzeti élelmiszermérleget, tehát megállapítani, hogy miből mennyi van, mennyit vihetünk külföldre, nehogy azután drágán megfizessünk óvatlanságunkért”. Egyes uniós országok is károkat szenvedtek, csakhogy náluk léteznek kockázati alapok, melyekből bár részben kártalaníthatják a gazdákat, hogy tovább termelhessenek. „Most az aggaszt, hogy mi lesz az őszi vetéssel, ha továbbra sem kapunk esőt, és hogy mit is vessünk” – mondta Prostran.
Miroslav Malešević, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának nyugalmazott tanára 53 évet töltött el a szakmában, de nem emlékszik olyan évre, melyben ennyi ideig ekkora hőség lett volna, eső nélkül. Egyenesen katasztrófának tekinti, ami a mezőgazdaságban most történt. „A kukoricatermés megfeleződött, hektáronként átlagban 3–3 és fél tonna termett, rendes esztendőkben 7 tonna az átlag. A szója hektárjáról helyenként mindössze 200-300 kilót takarítottak be, miközben 2,5–3 tonna lenne a normális termés. A cukorrépa egyes területeken összeszáradt, egyedül a napraforgó tudta megúszni az aszályt és a rendkívüli meleget. Szerbia más vidékein jobb a termés, mint Vajdaságban, de arrafelé kisebb az egyes kultúrák vetésterülete. Az idén már semmi sem segít a helyzeten, ám kérdés, hogy eső nélkül őszre mit lehet vetni és hogy változtatni kell-e a vetésszerkezeten” – nyilatkozta a szakember.
Zoran Keserović, a mezőgazdasági kar tanára azt az adatot közölte, hogy az idén összesen körülbelül 300.000 tonnával kevesebb lesz a gyümölcs, mint a korábbi években. „Ez a fagyok, a jégverés, a viharok okozta közvetlen kár. Ha egy 0,7 eurócentes kilónkénti átlagárat veszünk, 210 millió eurós kárösszeget kapunk. Emellett közvetett kár is keletkezett, ami jövőre mutatkozik meg, ugyanis a következő termés rügyei most formálódnak, de ha nincs nedvesség, akkor ki sem alakulnak. Még az öntözőrendszerekkel felszerelt gyümölcsösökben is baj van, mert a termést megtámadták a molyok”.
Ivan Nikolić, a belgrádi Közgazdasági Intézet tudományos munkatársa azon a véleményen van, hogy a mezőgazdaságban keletkezett idei károk nem vetik vissza a GDP növekedését, illetve erre semmilyen hatással nem lesznek, mert az agrárium elenyésző részben vesz részt a GDP egészében. „Ez a gyorsan növekvő gazdaságok törvényszerűsége. A mezőgazdaság az egyik évben jelentősen hozzájárul a GDP-növekedéshez, a következőben az időjárás miatt már jóval kevésbé lesz erre képes, így hatása mérsékelt vagy szinte elhanyagolható. Ez persze nem jelenti azt, hogy az ágazatba nem kell befektetni, hiszen stratégiai fontosságú, mert biztosítja a lakosság élelmezését” – fűzte hozzá Nikolić.
Nyitókép: A kényszerérésen áthaladt kukoricából jóval kisebb lesz a termés (Fotó: Beta)
