Márciustól már a betegszabadság vezetését is az online térbe költöztetik. Sok más elektronikus szolgáltatás mellett az eUprava oldalon kap helyet az e-bolovanje. A rendszer egyesíti az orvosok által használt informatikai rendszereket a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap adatbázisával, de a munkaadókat is értesíti a fizetéselszámoláshoz szükséges információkról – jelentette be Mihailo Jovanović, az elektronikus igazgatással és információs technológiákkal foglalkozó iroda igazgatója.
A Tanjugnak adott nyilatkozatában kiemelte a szolgáltatás jelentőségét is: lehetőséget teremt ugyanis arra, hogy a kiválasztott orvosok elektronikus formában küldjék el a betegszabadságra vonatkozó jelzéseket, így a munkaadókhoz megfelelő infomációk érkeznek arról, hogy az alkalmazottaik milyen időszakban tartózkodnak betegszabadságon. Ily módon a foglalkoztatottaknak nem kell tovább sorba állniuk a papíralapú igazolásokért, ami a helyzetükben igencsak nagy könnyítést jelent – érvelt az elektronikus rendszer mellett az iroda igazgatója. Hangsúlyozta azt is, hogy a rendszer jelentősen csökkenti majd a visszaélések lehetőségét is. A külföldi befektetők egyik folyamatosan ismétlődő panasza ugyanis épp arra vonatkozik, hogy a szerbiai munkavállalók nagyon sok időt töltenek betegszabadságon: egyes kimutatások szerint átlagosan az alkalmazottak csaknem 20 százaléka nem tartózkodik a munkahelyén – mutatott rá a munkaadók visszajelzéseire Jovanović, aki szerint az e-bolovanje ezt a problémát is orvosolja majd.
A betegszabadság elektronikus vezetésének előnyeit emelte ki a biznis.rs portálnak Emilija Ničić, a Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Tömörülés (NALED) szakmunkatársa is. Hangsúlyozta, hogy a rendszer elsősorban a lakosoknak könnyíti meg a betegség igazolását a munkaadónál, de a vállalatok számára is naprakész információkat nyújt az alkalmazottaikról. A cégek ugyanis automatikus értesítést kapnak a betegszabadság megnyitásáról és lezárásáról is, így a rendszer hatékonyabb és gyorsabb fizetéselszámolást biztosít – hangsúlyozta a NALED szakembere, aki szerint elsősorban azokban a vállalatokban könnyíti majd meg a munkát az eBolovanje, amelyek naponta akár több száz munkás ideiglenes munkaképtelenségéről vezetnek számot.
Ami a betegek személyi adatainak védelmét illeti, Ničić kiemelte, hogy azok prioritást élveznek, és a rendszer megalkotásakor is külön biztosítékot alkalmaztak erre vonatkozólag. A munkaadók ugyanis kizárólag olyan információkhoz juthatnak hozzá a rendszerből, amelyeknek szerepük van a fizetések elszámolásában, és nem lesz betekintésük az alkalmazottuk egészségügyi dokumentációjába – erősítette meg az emberi jogok érvényesülését a szakember.
Kiemelte, hogy a korábban bevezetett rendszerekhez hasonlóan az e-bolovanje rendszer megalkotásakor is az egyszerű felhasználásra helyezték a hangsúlyt, alkalmazására pedig fokozatosan képezik ki az egészségügyben dolgozókat. Példaként az eRecepti alkalmazást említette, amely már meghonosodott a köztudatban, ám még mindig fejlesztés alatt áll. Az erre vonatkozó tervek szerint a jövőben lehetővé teszik a szakorvosoknak, hogy átírják a terápiát, de lehetőséget kívánnak teremteni a szakembereknek arra is, hogy belátásuk legyen a felírt gyógyszerek használatába.
Hasonlóan fejlesztik az eKarton rendszert is, amelynek alapvető célja, hogy gyors és egyszerű belátást nyújtson a betegek állapotába, a látleletekbe, a felírt terápiákba és más egészségügyi adatokba anélkül, hogy mindezt papír formájában hordoznák magukkal a páciensek. A rendszer fő előnye, hogy összekapcsolja a különböző szakorvosok állapofelméréseit a beteg mihamarabbi gyógyulása érdekében – erősítette meg az egészségügyi dokumentációt összesítő elektronikus szolgáltatás jelentőségét a NALED szakembere. Hangsúlyozta, hogy a rendszer összetettsége miatt a fejlesztéseket ebben az esetben is fázisokban valósítják meg: jelenleg aktívan dolgoznak azon feltételek megteremtésén, amelyek a teljes egységesítést teszik majd lehetővé.
Így fejlesztik majd az eBolovanje szolgáltatást biztosító rendszert is, amelynek próbaverzióját márciustól tervezik beindítani, teljes körű alkalmazása viszont 2025 végén várható. A rendszert egyébként az elektronikus igazgatással és információs technológiákkal foglalkozó iroda az egészségügyi minisztériummal és a Köztársasági Egészségbiztosítási Alappal együtt dolgozta ki.
