Valóban csődbe mehet-e Oroszország, és ha igen, annak mennyire nagy hatású következményei lennének az európai gazdasági és pénzügyi rendszerre nézve, illetve mi várható Európában és Szerbiában az infláció vonatkozásában? – ezekre és hasonló aktuális, eddig már sokak által elemzett kérdésekre próbált választ adni Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke az Insajder tv-nek nyilatkozva. Vlahović nem hiszi, hogy Oroszország csődbe mehet, azzal, hogy az orosz gazdaság csökkenése várhatóan jelentős lesz. Az összeurópai pénzügyi bukás sem valószínű, az erre vonatkozó becsléseket elsősorban a feszültség fokozásának céljából fogalmazzák meg egyesek – értékelte a szakértő.
– Természetesen a jelen helyzetre való tekintettel az aggodalom indokolt, hiszen tény, hogy az ukrajnai válság rendkívül felgyorsította a már korábban megkezdődött kedvezőtlen folyamatokat. Elsősorban az inflációra utalok. Utóbbi a tavalyi év második felében kezdett el növekedni, és az ukrajnai válság még dinamikusabbá tette a folyamatot, mindenekelőtt az energiahordozók robbanásszerű drágulása által. Nemcsak az energiahordozók ára emelkedett, hanem az élelmiszeré is, és arra számítunk, hogy utóbbi tekintetében a jövőben is ez a tendencia folytatódik. Az ukrajnai háború kezdete előtti becslések szerint az idei év első negyede után elkezdtek volna stabilizálódni az árak, majd az év második felében csökkenni. Most már szinte biztos, hogy erre nem kerül sor. Az idei szerbiai költségvetés tervezésekor a szerbiai államvezetést is az elsődleges becslések vezérelték, akkor arra számítottak, hogy az éves infláció nagyjából 3,7 százalékos lesz. Becslésem szerint az infláció az idén nem lesz kétjegyű, ugyanakkor szinte biztosan jóval magasabb lesz 3,7 százaléknál, sőt, megtörténhet, hogy a Nemzetközi Valutaalap által becsült 7,7 százalékot is meghaladja – fejtette ki Vlahović.
Azzal kapcsolatban, hogy ezek a számok és arányok mit jelentenek az átlagember számára a mindennapokban, a szakértő kifejtette: éppen az alapvető mezőgazdasági termékek, illetve az élelmiszer drágult meg a legjobban. Az infláció következményeit elsősorban mindig a társadalom legszegényebb rétege érzi meg a legkifejezettebben, hiszen ők azok, akik bevételeikhez képest a legtöbbet költenek élelmiszerre – magyarázta Vlahović, aki úgy véli, hogy belátható időn belül feltehetőleg az energiahordozókért is többet kell fizetni Szerbiában. Egyáltalán nem lenne meglepő, ha például megdrágulna a villanyáram, azaz az lenne meglepő, ha nem drágulna meg – jegyezte meg. Mint hozzátette, az inflációra olyan többletadóként is tekinthetünk, ami mindenekelőtt a szegényebbekre ró többletterhet.
– Ilyen körülmények között jó lenne, ha a szerb kormány felelősségteljes költségvetési politikát folytatna. Ennek a takarékoskodásra kellene támaszkodnia. Nagyon nem lenne jó, ha a kormány ugyanazt a költségvetési politikát folytatná, mint a koronavírus-járvány ideje alatt, azaz ismét alkalmazná a helikopterpénz gyakorlatát. Jó lenne, ha a szociális kártya rendszerét a gyakorlatban is elkezdenék alkalmazni, hiszen a jogi keret ehhez már adva van. A költségvetési támogatással a lakosság legszegényebb rétegét lenne indokolt segíteni. A Nemzetközi Valutaalap aktuális becslése szerint a szerbiai költségvetési hiány nem 3, hanem 6,1 százalékos lesz. Amennyiben beigazolódik ez a becslés, az nagyon nem lesz jó, hiszen a költségvetési hiányt mindenekelőtt eladósodással fedezik, most viszont a kamatok is növekszenek – fogalmazott Vlahović.
Hasonló szellemiségben elemezte az infláció témáját Radojka Nikolić, a Biznis folyóirat fő- és felelős szerkesztője a K1 tv vendégeként, emlékeztetvén, hogy márciusban az évközi infláció 9,1 százalékos volt. Mint kiemelte, az infláció mindig nagyobb teher a kisebb, illetve a gazdaságilag kevésbé erőteljes országok számára. Természetesen Szerbiának elsősorban önmagával kell foglalkoznia, ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy például Németországban is rekordszintű az infláció, hiszen a németországi vállalatok Szerbiában több mint 70 ezer személyt alkalmaznak, ráadásul az említett ország Szerbia első számú külkereskedelmi partnere – mondta Nikolić, rámutatván: amikor ennyire meghatározó gazdasági partnerről van szó, Szerbia megérzi az azt sújtó gazdasági és pénzügyi válságot.
– Az, ami most Európában zajlik gazdasági szempontból, tökéletesen szemlélteti, hogy mi történik, amikor a geopolitikai beavatkozik a dolgokba. Mindez szemlélteti az USA befolyását az európai folyamatokra. Paradoxon, hogy az európai pénzügyi rendszerekből milliárdokat költenek az Ukrajnának szánt fegyverekre, amelyeket természetesen az USA-tól vásárolnak. Egyszerűen nem találok magyarázatot arra, hogy miért teszi ezt önmagával Európa. Nem logikus veszélyeztetni az egyébként stabil és a piacgazdaság elveire támaszkodó gazdasági kapcsolatokat, illetve folyamatokat – fejtette ki Nikolić.
