Országunk gázellátását nem veszélyezteti az, hogy a Gazprom leállította a gázszállítást Bulgáriába és Lengyelországba – hangsúlyozta tegnap többször is Zorana Mihajlović energiaügyi miniszter. Hozzátette, hogy Szerbia továbbra is Bulgárián keresztül kapja az orosz földgázt, de ilyen tekintetben a bolgár terület csak tranzitországnak számít, így továbbra is érkezik az energiaforrás a megbeszélt, napi 6 millió köbméteres mennyiségben. Szerbia 4,6 millió köbméter földgázt használ el naponta, így van elég földgázunk, de az illetékesek felkészültek az esetleges váratlan történésekre is – mondta a miniszter.
Kiemelte, hogy több válságterv is megoldást nyújthat arra, ha valamiért mégsem érkezik tovább gáz a bolgár vezetékekből. Az első forgatókönyv szerint az udvarnoki tárolóban levő tartalékokat használják fel, ennek szerb részében 21 napra elegendő mennyiségű gázt halmoztak fel, az orosz részében pedig további 22 napra valót tartalékolnak. Amennyiben a krízis tovább tart, akkor a gázt másik energiaforrással cserélik fel, és többnyire gázolajjal helyettesítik majd a helyzet rendezéséig.
Mihajlović állításait az is alátámasztotta, hogy Aleksandar Nikolov bolgár energiaügyi miniszter az orosz döntés után a következőket nyilatkozta: „Bulgária nem Oroszország. Minden szomszédunknak segítünk, amennyire csak tőlünk telik.” A tranzit működését Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is megerősítette: a Magyarországra irányuló földgázszállítás a szerződés, ütemterv szerint és zavartalanul zajlik – írta a Facebook-oldalán a New Yorkban tartózkodó magyar miniszter.
A bolgár energiaügyi minisztérium közleménye szerint a szófiai vezetés a tranzit szabad áramlása mellett egyelőre nem korlátozza a bolgár fogyasztók gázellátását sem. A minisztérium közölte, hogy az állami energetikai cégekkel közösen lépéseket tettek a helyzet kezelésére és arra, hogy az ország alternatív forrásokból fedezze a kieső gázszállítmányokat.
Bulgária egyébként a szükséges földgáz több mint 90 százalékát a Gazpromtól vásárolta. A szófiai kormány szerint azonban az orosz fél által meghatározott kétlépcsős fizetési mechanizmus jelentős kockázattal jár, és az év végén lejáró földgázvásárlási szerződés rendelkezéseibe ütközik. Ezért nem voltak hajlandóak rubelben rendezni az utolsó kiszámlázott tartozásukat, ahogyan a lengyelek sem.
LENGYEL KONTRA OROSZ
A csapokat először Lengyelország felé apasztotta el a Gazprom. A szakértők szerint ennek fő oka az, hogy a lengyel vezetés nemrégiben hozta nyilvánosságra, hogy a közeljövőben teljesen függetleníti magát az orosz gáztól.
Közzétették azt a 2,1 milliárd eurós projektet, amelyet a lengyel Gaz-System vállalat és az Energinet dán szolgáltató valósít majd meg. A tervek szerint ugyanis Dánia és Lengyelország gázellátását Norvégiából biztosítanák azon a vezetéken, amelyet a Balti-tenger alatt építenének meg. Ezen keresztül 10 milliárd köbméter gázt biztosíthatnának évente, ami megegyezik azzal a mennyiséggel, amelyet jelenleg az oroszoktól vásárolnak. A lengyel vezetés szerint a Balti Áramlatként emlegetett vezeték már október 1-jétől működésbe léphet. Emellett a Świnoujście-i kikötőben megépített terminálon keresztül cseppfolyós gáz vásárlását is tervezik.
Az orosz döntéshez az is hozzájárult, hogy Varsó tegnap bejelentette, 50 orosz hivatalnok és vállalat ellen vezet be szanciókat, amelyek között szerepel a Gazprom is.
A RUBEL GAZDASÁGI ÉRDEK
Oroszország korábban figyelmeztette az európai uniós országokat, hogy amennyiben nem hajlandóak rubelben fizetni az orosz földgázért, a Gazprom felfüggeszti vagy teljesen leállítja a szállításokat. A Kreml márciusi javaslata szerint ugyanis az uniós felvásárlóknak közvetlenül a Gazprombanknál kellett volna bankszámlát nyitniuk, az euró vagy dollár alapú fizetéseket pedig Moszkvában átváltaniuk rubelre.
Az orosz javaslat teljesen érthető a háborús helyzetben – véli Vojislav Vuletić, a Szerbiai Gázügyi Egyesület elnöke. A szakember szerint a rubelben való üzletelés nem a bosszúról szól, sokkal inkább megfontolt gazdasági számítás következménye. Az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása után ugyanis az euró jelentősen gyengült Oroszországban, így érthető, hogy a Kreml ragaszkodik a rubelben való fizetéshez – magyarázta a szakember.
Az Európai Bizottság viszont azt tanácsolta, hogy az európai földgázvállalatok továbbra is abban a pénznemben fizessenek, amelyben a Gazprommal kötött szerződés szerint megállapodtak, azaz többnyire dollárban vagy euróban.
AZ UNIÓ (FEL)KÉSZÜLT
A gázcsapok elzárására Ursula von der Leyen is reagált. Az Európai Bizottság elnöke szerint ez csak egy újabb kísérlet Oroszország részéről, hogy zsarolásra használja az energiahordozót. Az Unió azonban felkészült erre a forgatókönyvre, fogalmazódik az EU közös válasza is, miközben a nemzetközi partnerekkel folyik az egyeztetés az alternatív szállítások biztosítása érdekében – áll a politikus által kiadott közleményben.
A bolgárok és lengyelek gázellátásának felfüggesztését követően szerdán ötödével emelkedtek az európai gázárak. A Gazprom a csapok elzárása után hangsúlyozta, hogy a többi európai országot továbbra is ellátja földgázzal Ukrajnán és a Török Áramlaton keresztül. A harmadik országoknak szánt gáz esetleges eltulajdonítását azonban a tranzitvezetékbe engedett gázmennyiség csökkentésével „bünteti” – áll az orosz gázóriás közleményében.
