Néhány órával hivatali esküje után azonnal munkához is látott az új amerikai elnök. A második mandátumát megkezdő Donald Trump már az első napján 78 rendeletet és memorandumot írt alá, azóta még többet. Eddigi intézkedései és várható lépései jelentős változásokra utalnak az amerikai (gazdaság)politikában.
Az energiapolitikában fordulatot tervez, vonatkozó rendeleteivel máris több korábbi jogszabályt írt felül, vagy függesztett fel. Az új intézkedéscsomag utat nyit a nagyszabású kőolaj-, földgáz-, ásványkincs- és fakitermelés, valamint az érintett területeken szükséges infrastruktúra-fejlesztések előtt.
A 78 éves Trump főleg az elszálló energiaárakkal, a hazai ipar fejlesztésével, az energiafüggőség nemzetbiztonsági kockázatával és a stratégiai készletek feltöltésével indokolta döntését a január 20-ai beiktatási beszédében. Utasításba adta egyebek mellett a fosszilis energiahordozók, mindenekelőtt a kőolaj és a földgáz kitermelésének és exportjának felgyorsítását. Kormányzata szerint a hazai energiatermelés és infrastruktúra fejlesztése döcögve halad, ami belbiztonsági kockázatokat is jelent, s nemzeti energetikai veszélyhelyzet kihirdetését indokolja.
Rendelet méltatja a belföldi bányászat jelentőségét, ezen belül pedig a kritikus fontosságú ásványok, például a ritkaföldfémek gyorsabb feltárásának és kitermelésének fontosságát is.
Egyik friss dokumentuma előírja, hogy a szövetségi intézményeknek (köztük a minisztériumoknak) fel kell gyorsítaniuk a földgáz- és kőolaj-kitermelés felfuttatásához, valamint a kapcsolódó csőrendszerek kiépítéséhez és a finomítói kapacitások bővítéshez szükségesek engedélyezési eljárásokat. A kitermelés felpörgetése érdekében Trump lazítana a környezetvédelmi előírásokon. Az eddiginél jóval engedékenyebb hozzáállást ír elő. Ennek köszönhetően az illetékesek akár fajvédelmi korlátozásokat is megszüntethetnek egy-egy kiemelt energetikai beruházás esetén. Sőt természeti és egyéb területeket sajátíthatnak ki (kártalanítás mellett).
A megújuló energiaforrásokról azonban szó sincs a rendeletekben, ezeket teljesen figyelmen kívül hagyja az elnök. Nem véletlenül, hiszen a kőolaj és a földgáz, vagyis a hagyományos energiahordozók gyorsabb kitermelését, felhasználását és értékesítését részesíti előnyben. Azonnali intézkedéseket vár el a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjának felgyorsítására, miként az üzletág részét képező infrastrukturális beruházások (köztük különleges üzemek és kikötők) engedélyeztetésének egyszerűsítésére is.
Prioritásként kezeli az Alaszkából származó földgázt cseppfolyósító létesítmények fejlesztését. Egyik rendelete két olyan alaszkai területet is kivesz a szigorúbb környezetvédelmi szabályozás alól, amelyeken bizonyítottan hatalmas mennyiségű földgáz- és kőolajkészletek találhatóak a föld mélyén.
Csakhogy az ottani természeti erőforrások hasznosítása súlyos környezeti károsodással járhat. Veszélybe kerülhet a már régen kialakított helyi vadrezervátum élővilága, ha megkezdődik a bőséges természeti erőforrások, köztük az energiahordozók és a nyersanyagok kiaknázása.
Az újonnan kitermelt kőolaj és földgáz nagy részét külföldön értékesítenék. Az energiaexport erősítésétől Trump az amerikai külpolitikai befolyás növelését reméli, és előnyt akar kovácsolni a külkereskedelmi kapcsolatokban is. Hazája kereskedelmi partnereit már többször megfenyegette, hogy importvámokkal sújtja őket, ha nem vásárolnak több amerikai földgázt és kőolajat. Nem mondta, de nyilatkozataiból sejthető, hogy megnézhetik magukat azok, akik nem hallgatnak rá.
A nyomásgyakorlás arra késztetett több országot, hogy felülvizsgálják energiabeszerzési terveiket, s mielőbb kezdjék meg az amerikai LNG- és kőolajvásárlásokat, mert így csökkenthetik a kereskedelmi konfliktus kockázatát Washingtonnal. A sorból az EU sem akar kimaradni. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az amerikai LNG segíthetne a még mindig jelentős orosz szállítások kiváltásában az Unió területén.
A fosszilis energiahordozók favorizálása azonban lassíthatja az Egyesült Államok versenyképességét a zöldtechnológiák terén. A megújuló energia mellőzését sokan érthetetlennek tartják az USA-ban, miként azt is, hogy Trump érvénytelenített olyan klíma- és környezetvédelmi intézkedéseket, amelyeket a Joe Biden elnök vezette, előző kormányzat vezetett be.
Az új amerikai elnök egyik ilyen intézkedése az elektromos autót vásárlók támogatásának eltörlése és az ilyen járműveket előnyben részesítő előírások megváltoztatása volt. (Az elmúlt néhány évben az elektromos autókat 7500 dollárral olcsóbban szerezhették be az amerikaiak.)
Döntésével ismét előnybe kerülhetnek a benzin- és dízelüzemű gépkocsik. És nyilván az ilyen járműveket gyártó (hazai) cégek, nemkülönben az amerikai olajvállalatok. Beiktatásakor azt ígérte Trump, hogy „újra olyan ütemben gyártanak autókat az Egyesült Államokban, mint amire néhány éve még senki sem mert volna gondolni”.
Bár a piacot azzal próbálta megnyugtatni, hogy „mindenki olyan autót vásárolhat, amilyet akar”, egyik legközelebbi munkatársa, a Tesla-alapító multimilliárdos Elon Musk aligha örül a döntésnek. Trump intézkedései ugyanis (jelentősen) megdrágíthatják az elektromos autókat, s ezzel visszavethetik az eladásokat.
Nyitókép: Donald Trump (Fotó: Beta/AP)
