Makrogazdasági elemzők szerint recesszióba sodorhatják a kanadai és a mexikói gazdaságot az amerikai kormány által kilátásba helyezett – bár mindkettő esetében egyelőre elhalasztott – importvámok, az euróövezetre ugyanakkor jóval kisebb hatásuk lenne az amerikai vámemeléseknek.
Donald Trump amerikai elnök a minap bejelentette, hogy ezen a héten 25 százalékos vámot vet ki a Kanadából és Mexikóból származó termékekre, de ez még nem történt meg. Claudia Sheinbaum mexikói elnök és Trump hétfőn megbeszélést tartott, és ezután mindketten bejelentették, hogy Mexikó esetében Washington egy hónapra felfüggeszti a vámemelési eljárást, és ebben az időszakban folytatódnak a kétoldalú egyeztetések. Ezután Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke is tárgyalóasztalhoz ült Trumppal, és legalább harminc napra elodázták a vámok bevezetését, de az egyeztetések tovább folynak.
Az Oxford Economics, az egyik legtekintélyesebb globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely a hétfőn Londonban közzétett tanulmánya szerint, ha az amerikai kormány mindkét ország termékeire teljes mértékben kivetné a kilátásba helyezett 25 százalékos vámot, az a kanadai és a mexikói gazdaságot egyaránt recesszióba sodorná. A ház azt is közölte, hogy ennek a forgatókönyvnek a megvalósulása az amerikai gazdaságot is erősen megterhelné, jóllehet az Egyesült Államok valószínűleg elkerülné a recessziót.
A cég modellszámításai arra vallanak, hogy a vámok teljes körű bevezetése és a két másik ország részéről várható ellenlépések együttes hatása 0,7 százalékponttal lassítaná az amerikai hazai össztermék (GDP) idei növekedési ütemét. A kereslet ebből eredő lanyhulása a foglalkoztatásra is kihatna: az Oxford Economics számításai szerint az amerikai munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,1 százalékról 2025-ben 4,5 százalékra emelkedne, ha elmaradnak a vámháborút megakadályozó megállapodások.
A ház szerint az amerikai vámemelési tervek teljes körű végrehajtása esetén a rövid távú áringadozásokra hajlamos termékek kiszűrésével számolt tizenkét havi amerikai maginfláció az idei első és a harmadik negyedév közötti időszakban átmenetileg meghaladná a 3 százalékot, és a negyedik negyedévben is átlagosan 2,8 százalék lenne az Oxford Economics idei évindító alapeseti előrejelzésében szereplő 2,2 százalék helyett.
A RECESSZIÓ ELKERÜLHETETLEN
A cég szerint a vámemelési forgatókönyv maradéktalan megvalósulása esetén a kanadai gazdaság recesszióba kerül. Az Oxford Economics modellszámításai alapján a reálértéken számolt kanadai hazai össztermék kumulatív bázison mérve 1,3 százalékkal esne vissza az idei első és a negyedik negyedév között, a munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban 6,7 százalékról 7,8 százalékra emelkedne.
A kanadai dollár 5–10 százalékkal gyengülne, és a teljes kosárra számolt tizenkét havi kanadai infláció 2025 közepéig 5,1 százalékra gyorsulna a tavaly decemberi 1,8 százalékról
– áll az Oxford Economics hétfőn ismertetett szimulációs forgatókönyvében.
A ház szerint a fő kockázat az, hogy a vámháború felforgatja az erőteljesen integrálódott észak-amerikai beszállítói láncolatokat, ami hiányok kialakulásához és még erőteljesebb inflációs nyomáshoz vezethet.
Mexikó a cég számításai szerint ugyanennek a forgatókönyvnek a megvalósulása esetén technikai recesszióba kerülne 2025 negyedik és 2026 második negyedéve között, és a mexikói GDP-érték a jövő év egészében is csak 0,3 százalékkal növekedne.
Az Oxford Economics szerint ez azt jelentené, hogy a jövő évi mexikói hazai össztermék 3 százalékkal maradna el a cég 2026-ra szóló alapeseti előrejelzésétől.
AZ EURÓÖVEZET SOKKAL KEVÉSBÉ ÉRZÉKENY
Egy másik nagy londoni elemzőműhely, a Capital Economics az euróövezetre gyakorolt potenciális hatásokat vizsgálta hétfői tanulmányában. A cég közölte: a számításokhoz felhasznált alapeseti feltételezése az, hogy az Egyesült Államok az idén 10 százalékos vámot vet ki az euróövezetből érkező importra.
A ház fő megállapítása az, hogy az euróövezet sokkal kevésbé érzékeny az amerikai vámintézkedésekre, mint Kanada és Mexikó, mivel az amerikai piacra irányuló export az euróövezetei GDP-érték 3,2 százalékát teszi ki, Kanada esetében ugyanakkor ez az arány 20,6 százalék, Mexikó esetében 27,4 százalék.
Ennek alapján a Capital Economics modellszámításai szerint 10 százalékos univerzális amerikai vám bevezetése 0,1–0,2 százalékkal, 25 százalékos amerikai vám hozzávetőleg 0,5 százalékkal csökkentené az euróövezet által megtermelt idei hazai össztermék értékét. A ház szerint az utóbbi esetben az euróövezeti gazdaság idei növekedési üteme zéróhoz közeli lenne.
KÍNA MÁR VISSZA IS VÁGOTT
Több, Amerikának fontos exportcikkre vetett ki magasabb vámtarifát Kína, miután a Donald Trump vezette Egyesült Államok egységesen tíz százalékkal növelt minden, Kínából Amerikába érkező termék után fizetendő vámot. Kérdés, hogy a vámtarifák bevezetését a felek komolyan gondolják-e, vagy ezzel próbálnak egymásnak kedvezőbb helyzetet kialakítani egy kereskedelmi megállapodás kapcsán. Helyi idő szerint február 4-én éjfélkor (magyar idő szerint reggel hat órakor) lépett életbe az Egyesült Államok újabb, Kínára kivetett vámtarifája.
Ebben a Donald Trump vezette adminisztráció minden, Kínából érkező termékre további tízszázalékos vámtarifát vetett ki, mivel Trump érvelése szerint Peking nem tesz eleget az Egyesült
Államokba áramló tiltott gyógyszerek és drogok – leginkább a fentanil – ellen, ezért büntetésből növelte az ázsiai országból érkező termékek vámtarifáit.
Azután, hogy az új vámtarifák hatályba léptek, Kína ellenvámokat vetett ki több, az Egyesült Államok számára fontos exportcikkre. A Reuters beszámolója szerint az amerikai szénre 15, az LNG-gázra, a nyersolajra, mezőgazdasági eszközökre és néhány autóra pedig egységesen 10 százalékra nőtt a vámtarfia mértéke.
Kína továbbá új monopóliumellenes vizsgálatot indított a Google anyavállalata, az Alphabet ellen, ezenkívül több amerikai céget is feltett a megbízhatatlan szervezetek listájára. Így járt például a PVH, amely egyebek között a Calvin Klein ruhamárkának is a tulajdonosa, valamint az Illumina biotechnológiai vállalat.
A kínai pénzügyminiszter fentebbi intézkedéseivel párhuzamosan a kínai kereskedelmi minisztérium és vámhivatal bejelentette, hogy exportellenőrzést vezet be több fontos fém, a volfrám, a tellúr, a ruténium, a molibdén és a ruténiumot tartalmazó termékekre. Ezen, a tiszta energiára való átállást illetően a fontos anyagok jelentős részét eleve Kína ellenőrzi, a kereskedelmi minisztérium közleménye szerint pedig a nemzetbiztonsági védelem érdekében vezetik be a mostani exportellenőrzést.
A republikánus elnök kampányában azt ígérte, programjainak egy jelentős részét a vámtarifák által szerzett pluszforrásokból fogja finanszírozni, ugyanakkor azt Trump állításával szemben nem egy másik ország, hanem az amerikai exportőrök fizetik meg, amelyek a megemelkedett költségeket általában a fogyasztókra terhelik.
A megemelt vámtarifákkal sújtott termékek árának emelkedése mellett akár az infláció is növekedhet, azonban pozitív hatásként a vámtarifák erősíthetik a hazai termelést, valamint motiválhatja a globális vállalatokat, hogy gyáraikat telepítsék vissza Amerikába a vámok miatti áremelkedés elkerülése érdekében.
Nyitókép: Az ellenlépések együttes hatására az amerikai munkanélküliségi ráta is emelkedne (Fotó: Beta/AP)
