A szakszervezetek a minimálbér legkevesebb 9,6 százalékos emelését követelik: ennyi volt ugyanis az infláció áprilisban. A munkaadók egyetértenek az intézkedés szükségességével, ám nem biztosak abban, hogy a gazdasági növekedés elbírná az említett növelést. Ugyanakkor az sem biztos, hogy a jelenlegi ügyviteli kormánynak joga van részt venni a döntésben.
A munka legkisebb árát évente kétszer kellene összehangolni az inflációval és a megélhetési költségek változásával – mondta a Politika napilapnak Zoran Mihajlović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének alelnöke.
– Az óránkénti 201,22 dináros minimálbért tavaly szeptemberben határozták meg, de azóta a gazdasági körülmények megváltoztak. Az élelmiszer és az energia folyamatosan drágul, a fizetések pedig stagnálnak. Csupán annyit kérünk, hogy a munka legalacsonyabb árát legalább az infláció mértékéhez igazítsák. Jelenleg ugyanis a minimálbér nem éri el az átlagos fogyasztói kosár értékének felét sem – hangsúlyozta a szövetség alelnöke. Utalt arra a megegyezésre is, miszerint már ki kellett volna egyenlíteni a minimálbért a legkisebb fogyasztói kosár értékével. A szerb kormány ennek a célnak az elérését tavaly szeptemberben 2023-ára ígérte.
A LÉTMINIMUM NŐTT, A MINIMÁLBÉR MARADT
A kereskedelmi minisztérium portálján legutóbb februárra vonatkozóan jelentek meg hivatalos adatok: ekkor az átlagos fogyasztói kosár értéke 81.581 dinár volt, az átlagfizetés viszont 70.605 dinárt tett ki országunkban. Ugyanekkor a minimális fogyasztói kosár költségeként 42.154 dinárt tüntettek fel, a minimálbér pedig a szeptemberben meghatározott szinten maradt, azaz 35.012 dinár volt. Ezek az összegek azonban nem tükrözik a reális helyzetet, hisz az orosz–ukrán konfliktus kitörése előtti kimutatások. A megélhetés minimális költségeinek meghatározásához azonban az azóta bekövetkezett gazdasági válság következményeit is figyelembe kell venni – figyelmeztetnek a szakszervezetek.
(Fotó: Ótos András)
– Országunk lakosainak akkor is meg kell élniük, ha az államot jelenleg ügyviteli kormány vezeti. Ha az államvezetés a jelenlegi formában dönthet az étolaj, a cukor és az üzemanyag árának korlátozásáról, akkor nem látom akadályát annak sem, hogy tárgyaljon a minimálbér nagyságáról is. Az emberek sorsáról mihamarabb dönteni kell, nem pedig azt mérlegelni, hogy a Szociális-Gazdasági Tanácsnak jelenleg milyen hatásköre van – véli Mihajlović. Ugyanakkor kiemelte, hogy Szerbiában továbbra is több mint 400 ezren tengődnek minimálbérből.
AZ INFLÁCIÓ MEGHALADJA A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉST
Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Uniójának elnöke ugyanakkor azt állítja, hogy a jelenlegi körülményekben nincs megfelelő intézményes háttere a változtatásoknak. Korábban ugyanis az ügyviteli kormány nem vett részt a Szociális-Gazdasági Tanács ülésein. Ilyen téren már történt változás, és jelenleg az ügyviteli kormány is képviselteti magát a tárgyalásokon: a tanács a régi összetételben havonta összeül. A találkozókon Darija Kisić Tepavčević munkaügyi miniszter elnököl, hisz az idén a munkaadók és a szakszervezetek után a kormányra került a sor, hogy vezesse az üléseket – vázolta a választások utáni helyzetet a munkaadók uniójának elnöke.
– Az érvényben levő rendelkezések szerint évente egyszer kell összhangba hozni a minimálbért az inflációval. A szakszervezeteknek igazuk van azonban, amikor azt állítják, hogy a törvény bizonyos előre nem látható, rendkívüli körülményekben lehetőséget biztosít a többszöri összehangolásra is. Az infláció mértékét figyelembe véve joguk van tehát kérni a minimálbér növelését, és okkal is követelik. Más lapra tartozik, hogy a gazdaság és az állami büdzsé mennyire tud eleget tenni a követelésnek – hangsúlyozta Atanacković. Hozzátette: a minimálbér növelésére mindenképp szükség van.
A munkaadók a tavaly szeptemberben elvégzett számításaikba 4 százalékos gazdasági növekedést és 1–1,5 százalékos inflációt foglaltak bele. Akkor a minimálbér 6 százalékos növelését javasolták, az állami vezetés viszont kitartott a 9 százalékos mellett, azzal, hogy ezer dinárral növelte a jövedelem adómentes részét.
– Akkor még senki sem számított akkora mértékű inflációra, ami teljes egészében felemészti a növelést. Jelenleg tehát valóban szükség van a helyzet mérlegelésére: a szakszervezeteknek és a munkaadóknak is fel kell sorakoztatniuk az érveiket, az államvezetésnek pedig mérlegelnie kell, hogy mekkora emelést visel el a gazdaság – szorgalmazta a tárgyalásokat a munkaadók uniójának elnöke. Hozzátette: a munka legalacsonyabb árának növelése feltehetően nem éri majd el az infláció mértékét, az ehhez szükséges gazdasági növekedést ugyanis lehetetlen megvalósítani országunkban.
