Minden valószínűség szerint az elmúlt évek egyik legnagyobb gazdasági-környezetvédelmi botrányát Szerbiában a Jadar projektum okozta. Az igen rossz hírű angol–ausztrál fémbányászatra szakosodott Rio Tinto multinacionális vállalat hamarosan elkezdené a lítiumkitermelést Loznicánál, a Jadar folyó mentén. Ezzel azonban az ott élők nemigen értenek egyet, mivel a multinacionális vállalat világszerte romba döntött környezeti értékeket hagyott maga után. Tavaly év vége felé környezetvédelmi tüntetések indultak annak érdekében, hogy a kormány mondjon nemet a Jadar projektumra, ez viszont jelentős gazdasági károkkal járna Szerbiára nézve.
A kormány visszakozik, egyesek politikai lobbinak vélik a tüntetéseket, ami viszont tény, akárhogy végződik a projektum kimenetele, jelentős gazdasági változásokat hoz Szerbia polgárai életébe. Zorana Mihajlović energiaügyi miniszter a Prva Televízió vendége volt a hét közepén. Elmondása szerint még 2006-ban megváltozott a bányászati törvény, a Rio Tinto multinacionális társaságnak pedig kizárólagos joga van a Jadar menti lítiumbányászatra. Mint ismeretes, a Jadar projektum jelenleg leállt, illetve szünetel bizonytalan ideig, a szerbiai tüntetések hatására.
Tüntetés a Rio Tinto ellen Újvidéken (Fotó: Ótos András)
– A szerb kormány még 2006-ban megváltoztatta a bányászati törvényt, bevezette a folyamatosság, illetve kontinuitás elvét. Ez azt jelenti, hogy az, aki beruház a bányászati feltárásba, kizárólagos jogot kap a kitermelésre. Az akkori kormány ilyen módon biztosította a Rio Tinto vállalatot arról, hogy lítiumbányászatot folytathat az ország területén – ismertette az alaphelyzetet a miniszter.
A diszkontinuitás elve 2006-ig volt érvényben. Addig az időpontig a feltárást követően nyilvános pályázatot írtak ki arra, hogy mely vállalat lehet a kitermelő. Ettől a törvénymódosítástól kezdve viszont a Rio Tinto kezébe lett adva a felhasználási jog. Aki a beruházást végzi a feltárásban, és bizonyítani tudja a nyersanyagok jelenlétét, az automatikusan jogot szerez a kitermeléshez.
– Az állítások ellenére nem létezik semmiféle szerződés a Rio Tinto vállalat és a kormány vagy bármelyik minisztérium között. Azzal viszont mindenképp egyetértek, hogy nagy szükség van egy pontos, tudományos kimutatásra, ami felméri a lehetséges környezetvédelmi károkat. Ezzel már lehetne érvelni, hogy melyik állítás igaz és melyik nem – mondta Mihajlović.
Egyes források szerint a 2006. évi törvénymódosítás miatt a Rio Tinto kártérítést is követelhet, ha az ország nem tenné lehetővé a lítiumbányászatot.
– Ilyen törvények léteznek egész Európa területén, és nincs akadálya annak, hogy a Rio Tinto kártérítést követeljen, amennyiben a megígért üzlet nem jön létre. Az akkori törvénymódosítás szerint a Rio Tinto akár több száz millió dollár kártérítést is kérhet Szerbiától – mondta el az ismeretlen forrás.
