Szűk 11 hónapjuk van hátra a szerbiai könyvelőknek arra, hogy beszerezzék a revizori kamara engedélyét, és bejegyeztessék magukat a számviteli szolgáltatásokat nyújtók regiszterébe, mert anélkül jövőre már nem dolgozhatnak. Eddig a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség (APR) listáján szereplőknek kevesebb mint 10 százaléka, azaz 689 iroda tett eleget törvényi kötelességének, és nehéz megjósolni, hogy a ma működő számvevők közül jövőre hányan dolgozhatnak.
Ratomir Ćirović, a Szerbiai Számvevői Egyesület tagja úgy tudja, eddig tagságuknak csak körülbelül a 8 százaléka szerezte be a munkaengedélyt, több mint 90 százaléka még nem.
– Azt mondják, azoknak, akik számvevői szolgáltatásokat végeznek, ehhez korábbról megvan a szükséges engedélyük, törvényes szakmai szervezeteiknek tagsági díjat fizetnek, előfizetnek a szaklapokra, szemináriumokra járnak, amiért bizonyos számú pontot kapnak – sorolta a tagság érveit Ćirović. Nagy a bizonytalanság, sokan attól tartanak, hogy munka nélkül maradnak azok, akik nyugdíjasan vállalnak könyvelést, nem tudják, jövőre dolgozhatnak-e.
Milica Nedučin, aki több mint 60 éve foglalkozik ezzel a munkával (20 éve nyugdíjasként), úgy gondolja, az új előírások szerint 2023-ban már nem végezheti ezt a munkát. „Nekünk is lehetővé kellene tenni a munka folytatását. Én átadhatom a tudásom, tapasztalatom a fiataloknak, akik most szeretnének hozzájárulni a piacok meghódításához”. A törvény szerint a nyugdíjas könyvelő alkalmazásának semmi akadálya, ha munkaadója szabályosan bejegyezteti magát. A Pénzügyminisztériumban pontosítottak: az új szabályokkal a szolgáltatások minőségét szeretnék javítani, megvédeni a felhasználókat a szakszerűtlenül elvégzett könyveléstől, a hibákért ugyanis olykor drágán kell megfizetni.
– Sok könyvelőiroda be fog csukni, mert azoknak, akik más munka mellett írják a pénzügyi jelentéseket, nem lehet 40 órás munkaidejük a könyvelésben. Egy mikrocég, amely kisvállalkozókkal dolgozik, csak költségszámításokat végez, kíséri a pénzforgalmat, és csak év végén készít pénzügyi jelentést. Miért ne alkalmazhatna egy nyugdíjas szakértőt vagy más cégből szakembert? – teszi fel a kérdést Dušanka Buzadžija, a nagybecskereki könyvelői egyesület tagja. A törvény úgy rendelkezik, hogy a könyvelőirodának legkevesebb egy, megfelelő szakmai képzettségű személyt kell teljes munkaidővel alkalmaznia, de rajta kívül szerződéses alapon bárki dolgozhat még az irodában.
A Szerbiai Könyvelők és Revizorok Szövetsége helyesli a tövény rendelkezéseit. A tömörülés nevében nyilatkozó Predrag Petrović szerint csak azok akadnak fenn a rostán, akik nem szabályszerűen dolgoznak. „Képzeljék el, van olyan könyvelőiroda, amely 150 cégnek dolgozik úgy, hogy alkalmazottai között nincs egyetlen erre szakképzett ember sem. Nagy a kockázat mind az állam, mind a munkáltató számára” – mondja Petrović.
A Pénzügyminisztérium nemrégiben figyelmeztette a könyvelőirodákat, hogy a jövőre hatályba lépő törvény szerint könyvelést, pénzügyi jelentések készítését csak bejegyzett jogi személyre vagy vállalkozóra lehet bízni. Ha a pénzügyi jelentés összeállítója nem szerepel a regiszterben, az APR az általa elkészített jelentést nem tekinti teljesnek. Azokra, akik nem tartják magukat a törvény rendelkezéseihez, pénzbírság róható ki gazdasági vétségért: jogi személyeknek 100.000–3.000.000 dinár, vállalati felelős személyeknek 20.000–150.000, vállalkozóknak pedig 100.000–500.000 dinár.
