Máris a kormány előtt van az a törvénymódosítási indítvány, amelynek alapján nyár elején újabb 100 eurót kapnak a 16–29 éves fiatalok – jelentette be a köztelevízióban Siniša Mali pénzügyminiszter. Részletezte: május 16-ától 31-éig lehet jelentkezni az újabb támogatásra, de csak azoknak, akik időközben töltik be 16. életévüket vagy más alapon (pl. állandó szerbiai lakhely szerzésével) jogosulnak a segélyre.
– Annak a több mint egymillió (1.059.411) fiatalnak, aki az első 100 eurót kérte és megkapta, nem kell újból jelentkeznie, számlájukra automatikusan érkezik majd az újabb 100 eurónak megfelelő összeg. A kifizetés június 1-jén kezdődik, és akárcsak most, három nap alatt mindenkinek átutaljuk a pénzt – mondta Mali, hozzátéve, hogy a nyugdíjasoknak a terv szerint kifizették az 5,5 százalékkal megemelt januári ellátmányt és tegnap a 20 000 dináros egyszeri segélyt is. A járvány kezdete óta az állam 8,7 milliárd eurót fordított a gazdaság és a lakosság megsegítésére, miközben sikerült megőrzni a makrogazdasági stabilitást.
A bírálatokra, melyek szerint a segélyosztás populista intézkedés és választási trükk, a miniszter azt mondta, ennek semmi köze a választásokhoz, a bírálók valószínűleg önmagukból indulnak ki.
– Meg kell érteniük, hogy gazdasági kérdésekben a szerb állam felelősségteljesen viselkedik. Négy egymást követő évben költségvetési többletet jegyeztünk, tehát volt tartalékunk egy válság esetére, ami sajnos be is következett. Korábban nem volt példa arra, hogy az állam képes lett volna ilyen támogatásokra. Nálunk a legnagyobb gazdasági válság közepette sem történtek tömeges elbocsátások, mint annyi más, sokkal fejlettebb országban, mint amilyen Amerika, Ausztria, Németország vagy Nagy-Britannia. Az előző hatalom 2012 júliusában a csőd szélén hagyta az országot, a kasszában 8,5 milliárd dinárt találtunk, nem volt miből kifizetni a nyugdíjakat és a béreket. Ma 163 milliárd dinárunk van a számlán, a GPD-arányos közadósság jóval a maastrichti szint alatt, 52,1 százalékon áll – mondta, nem mulasztva el az összehasonlítást, vagyis hogy pl. Montenegró 90, Németország 70, Franciaország 120, Görögország pedig több mint 220 százalékos államadóssággal küszködik. Kiemelte, a szerbiai kumulatív gazdasági növekedés az elmúlt két évben legnagyobb volt Európában, 6,4 százalékos. Remek fejlődési lehetőséget lát a Kínával kötendő szabadkereskedelmi megállapodásban (melyről még csak ezután várhatók a legnehezebb egyeztetések), mint ahogyan hasznosnak bizonyult az ilyen egyezmény az EU-val, a CEFTA-val, Törökországgal és az Eurázsiai Gazdasági Unióval.
– Szerbia számára már ma 1,3 milliárd népességű nemzetközi piac érhető el, és kivitelünket a többszörösére kell növelnünk nemcsak Kínába, hanem más országokba is. Kínai exportunk az utóbbi évtizedben a 152-szeresére növekedett: értéke 2012-ben 7,3 millió dollár körül alakult, tavaly pedig már majdnem elérte az egymilliárdot – ismertette a pénzügyminiszter.
