Európa-szerte egyre nagyobb teret hódít a biogazdálkodás, amelyet sokan a mezőgazdaság jövőjének tartanak. A fogyasztók körében egyre népszerűbbek azok a termékek, amelyek ökogazdaságokból kerülnek ki. A biogazdálkodás magába foglalja a növénytermesztést és az állattenyésztést is. Szigorú szabályrendszer tiltja a génmanipulációt, a klónozást, szoros keretek közé van szorítva az antibiotikumok, adalékanyagok, növényvédelmi szerek használata, de a haszonállatok tartására is külön szabályrendszer vonatkozik.
A megítélés alapján ezek a termékek környezettudatosabb körülmények között növekednek, méreg- és egyéb károsító anyagok nélkül, s ezért egészségesebbek is. Az egyedüli hátrányuk, hogy ezeknek a termékeknek költségesebb az előállításuk, így magasabb az áruk, ami a fogyasztók jelentős csoportját elriasztja a rendszeres vásárlástól.
A biogazdálkodással kapcsolatos aggályokra, kérdésekre, megoldásokra keresték a választ szerdán délelőtt élő közvetítés során a téma szakértői. A tanácskozás a Nemzeti Helyi Gazdaságfejlesztési Egyesülés (NALED), az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) és a Szerb Köztársaság Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztériuma közös szervezésében valósult meg. Központi témája az ökogazdálkodás helyi szintű fejlesztési modelljének bemutatása volt.
Aleksandra Sekulović, a NALED képviselőjének, egyúttal a tanácskozás vezetőjének véleménye szerint az ökológiai gazdálkodás fejlesztését helyi szinten kell elkezdeni, ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges az állami támogatás és a termelők bátorítása.
– Szerbia még nem tudott teljesen felzárkózni a külföldi elvárásokhoz, emiatt ingatag lábakon áll a bio-gazdaság és a hozzá tartozó piac is. Kevesen mernek belevágni ebbe a gazdálkodási ágazatba, hisz magasak a kezdeti kiadások, ezért sokan attól tartanak, hogy kárba veszik a beruházás. A termelési kedv felélénkítéséhez olyan megoldások és támogatások szükségesek, amik ösztönzően hatnak a termelőkre – mondta el a NALED képviselője.
Jelena Milić, a mezőgazdasági minisztérium képviselője szerint Szerbiában jelenleg a mezőgazdasági területek 0,6 százalékán, azaz 21 265 hektáron folytatnak biogazdálkodást. A kedvezőbb eredmények elérése érdekében a minisztérium az idén növelte a támogatást.
– A növénytermesztők az idén 26 ezer dinár támogatást kapnak hektáronként, ez 40 százalékkal több, mint amennyit a hagyományos termesztésért lehet kapni. Azok a jószágtenyésztők, akik szintén a biogazdálkodás elveit alkalmazzák, 40 százalékkal magasabb támogatásra számíthatnak, mint a hagyományos jószágtartók – mondta el a minisztérium illetékese.
A biogazdálkodást szabályozó rendeletek az idén júliustól immár teljes mértékben összhangba kerültek az Európai Unió szabályzatával. A közeljövőben már a hazai ökotermékek 90 százaléka külföldre szállítható. A minisztérium képviselője szerint ebben a gazdasági ágazatban további kedvezményekre számíthatnak a termelők.
– Az Agrárkifizetési Igazgatóság az idén 50 millió dinárral támogatta a biogazdaság állattenyésztőit, viszont annyi kérelem érkezett a felhívásra, hogy több mint 200 millió dinárra lett volna szükség – közölte Slađana Vuković, az agrárkifizetési igazgatóság képviselője. Szerinte a nagy érdeklődésre való tekintettel ez a keretösszeg jövőre további milliókkal növekszik.
A tanácskozáson termelők is részt vettek, akik kedvező tapasztalataikról számoltak be az érdeklődőknek, és az élő közvetítés során válaszoltak az üzenetekben érkezett kérdésekre. Sanja Kuzmanović, a Kuzmanović-gazdaság tulajdonosa szerint annak ellenére, hogy a kezdeti költségek igen magasak, hosszú távon többszörösen megtérül a befektetés.
A tanácskozáson a követendő példát az önkormányzatok számára Újvidék szolgáltatta. A tartományi székváros fedezi a biogazdálkodásról szóló elismervények megszerzésének költségeit a termelők számára, segíti őket a vetőmagok és a termeléshez szükséges felszerelések költségeinek megtérítése ügyében is. Emellett rendszeres képzéseken, rendezvényeken vehetnek részt a biogazdálkodók.
