Az állam erőteljesen reagált a járvány következtében előállt helyzetre, több mint 6 milliárd dinárt fordított a gazdaság megsegítésére, és sikerült is megmentenie. Jövőre a nagyberuházásokra összpontosít, 330 milliárd dinárt tervez ezekre költeni, ami a bruttó társadalmi termék 5,5 százaléka, s az összeget már biztosították a költségvetésben – közölte az RTS műsorában Siniša Mali pénzügyminiszter.
A részletekről a jövő évi költségvetés javaslatának általános vitájában, a köztársasági parlament pénzügyi bizottságának ülésén is beszélt. Leszögezte, hogy a kormány abszolút lehetségesnek tartja a GDP 6 százalékos növekedésére vonatkozó előrejelzést. Tovább kell növelni az életszínvonalat, és kitartóan ragaszkodni a Szerbia 2025 elnevezésű program céljaihoz, vagyis ahhoz, hogy a következő években 14 milliárd eurót fektessenek infrastrukturális beruházásokba, valamint hogy 2025 végére az átlagbér elérje a 900 eurót, az átlagnyugdíj pedig a 430 eurót.
Siniša Mali (Fotó: Beta)
Mali emlékeztetett arra, hogy a költségvetés javaslata szerint az államháztartás bevétele 1.336 milliárd, a kiadások összege pedig 1.514 milliárd dinár lesz, tehát a tervezett hiány 178 milliárd dinár, azaz a GDP 3 százaléka. A büdzséjavaslat szerint az eddiginél nagyobb befektetések várhatók a mezőgazdaságban, a kultúrában és az egészségügyben. A 2021-re tervezett befektetések közül kiemelte a Moravai korridort, a Preljina–Požega, a Kuzmin–Sremska Rača, a Niš–Pločnik és a Ruma–Šabac–Loznica autópályát és az Iverak–Lajkovac gyorsforgalmi utat. Jövőre kezdődik a Fruška gora-i korridor, továbbá több évtizedes huzavona után a belgrádi metró építése is. Öt településre új egészségházat terveznek, és várhatóan 2021-ben fejezik be Szerbia Klinikai Központjának építését a fővárosban, valamint a Vajdasági Klinikai Központot és a kragujevaci klinikai központot. A jövő év végére fejeződnek be a munkálatok a Belgrád és Újvidék közötti gyorsvasúton is.
Mali kitért az államadósság alakulására is, közölte, hogy a járványhelyzet minden országban növelte a közadósságot, de Szerbia nem lépte át a 60 százalékos maastrichti határt, és ez jövőre sem várható. A belgrádi Kereskedelmi Bank eladásából befolyó pénznek majdnem a felét a régi, 2012-ből származó adósság törlesztésére költik.
A tárcavezető ismételten elmondta: január 1-jétől a nyugdíjak a svájci modell alapján 5,9 százalékkal növekednek, a minimálbér pedig 6,6 százalékkal lesz magasabb. Az egészségügyi dolgozók bére 5 százalékkal emelkedik, a közszféra többi alkalmazottjáé pedig 3,5 százalékkal, azzal, hogy utóbbiak április 1-jétől még 1,5 százalékra számíthatnak. A katonák pótlólagosan még 10 százalékos emelést kapnak. A nyugdíjasoknak beígért 5000 dináros egyszeri segélyt december 17-én és 18-án fizetik ki, továbbá egy minimálbért utalnak át a vendéglátó-, illetve szállodaiparban, az idegenforgalmi ügynökségekben és az autókölcsönzőkben dolgozóknak. A kormány egyelőre nem látja szükségesnek az adók és járulékok fizetésének további halasztását.
