A disznó- és marhahús ára annyira lecsökkent, hogy már a tenyésztési költségeket sem fedi. A kereslet sincs épp az egekben, a tenyésztők pedig nem tudják, mit tegyenek a hízóállataikkal, amelyekhez a hazai felvásárlók áron alul szeretnének hozzájutni. A szakemberek szerint a probléma forrása a húsfogyasztás csökkenése mellett ismét abban keresendő, hogy a szerbiai piacot elárasztotta a külföldről beszállított olcsó hús.
Zoran Erić, a Szerémségi és Mácsvai Állattenyésztők Egyesületének elnöke szerint a hízódisznók élősúlyának tenyésztési ára 160 dinár kilogrammonként. A felvásárlók, kereskedők azonban nem hajlandóak többet fizetni a kilónkénti 130–135 dináros árnál.
– A sertéstenyésztő 2-3 ezer dinár közötti veszteséggel számolnak minden hízó eladása után. A sertéshús ára egyébként lejjebb van, jelenleg 160 dinár kilogrammja, a tenyésztési ár pedig 190 dinár kilónként, a búza, a kukorica, a szójabab ára meg feljebb ment. Ez elmúlt tíz évben még nem volt ennyire súlyos a helyzet, mint most – nyilatkozta Erić a Beta hírügynökség munkatársának.
A szerbiai vágóhidak számára természetes, hogy azt tartják szem előtt, ami számukra a jutányosabb üzleti lehetőség. Ennek okán havonta 3–5 millió értékben importálnak olcsó áron húst az ipari feldolgozásra más európai országokból. Mivel Kína az afrikai sertéspestis németországi elterjedése miatt leállította a német importot, a termékhalmozódás következménye miatt jelentősen csökkent a hús ára, ezért a szerbiai húsipari elit előnyben részesíti a külföldi lehetőségeket. A Kínának szánt német sertéshús egy része a szerbiai húsfeldolgozóknál köt ki. Erić elmondta, hogy a Társulási és a stabilizációs megállapodás miatt a minisztérium nem tilthatja meg e hús behozatalát.
Azok a sertéstenyésztők, akik kizárólag emellett az állattenyésztési ág mellett kötelezték el magukat, különféle támogatásokra pályáztak, újították a tenyésztéshez szükséges felszerelést. Most mindannyian fogják a fejüket, mivel az elkezdett gazdasági tevékenységet már nem tudják leállítani – illetve még nagyobb veszteségek árán.
– Tudok olyan húsipari cégről, amely folyamatosan fagyasztott húst és feldolgozott termékeket importál. Az állatokkal megzsúfolt teherszállító járművek érkezése számunkra azt jelenti, hogy mi újabb 1000 sertést nem tudunk eladni megfelelő áron – mondta az egyesület elnöke.
Erić felvázolta az igen keserves meglátását az állattenyésztés sötét üzleti világáról. A termelési lánc a szocializmusban a termelőktől kezdve a vágóhídon át a hústermékeket értékesítő kereskedőket ölelte fel, ám ez mostanra nem érvényes. Az utóbbi időszakot inkább az jellemzi, hogy a kereskedők zsarolják, fenyegetik a vágóhidakat, a vágóhidak pedig a tenyésztőket. Ilyen helyzetben nem beszélhetünk egészséges üzleti légkörről az állattenyésztés, illetve húsipar ágazatában. A sertés élősúlyáért kevesebbet fizetnek a hentesek, a hús kiskereskedelmi ára viszont nem változott, mintha továbbra is a termelőktől vásárolnák kilogrammját 170-180 dinárért.
Čedomir Kecónak, az Agroprofit Szövetség elnökének a beszámolója szerint a hízómarhával is hasonló a probléma. Jelenleg a piacon mintegy 8000-9000 egyeddel többet kínálnak fel a tenyésztők eladásra, mint amennyire kereslet van. A marhahúsnak a fogyasztása Szerbiában ráadásul csak 4,5 kilogramm fejenként.
A termelők emiatt a támogatásra elkülönített pénzösszegek felét sem tudták felhasználni segítségként, mert az ösztönzések a fogyasztói bázis és az eladás növelésének a függvényében járnak.
– Az alacsony kereslet következménye a szarvasmarha-állomány csökkentése lesz, aminek a következő évben kisebb kínálat lesz a következménye – értékelte a fejleményeket a Betának nyilatkozva Keco.
