Az EU-ban arra kell törekedni, hogy minél több tagállam vezesse be a négynapos munkahetet. A javaslatot a minap megfogalmazó Nicolas Schmit uniós foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos úgy véli, hogy különösen azokban az ágazatokban volna ez sürgető, ahol egyre nagyobb a munkaerőhiány. Szerinte a négynapos munkahét vonzóbbá tehetné ezeket a területeket.
Az EU-ban nincs egységes, illetve közösségi álláspont a munkahét időtartamáról. A döntés joga továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik. Schmit azonban arra számít, hogy a társadalmak megfontolják az ötletet, s végül megfelelő döntést hoznak.
Portugáliában komoly vita zajlik a kérdésről, sőt 46 – többségében kis – cégnél az idén már kísérleti jelleggel be is vezették a négynapos munkahetet. Németországban a szakszervezetek lobbiznak a rendszer általános elterjesztése mellett. A közlekedési szektorban már több német vállalat is ilyen beosztással próbál felvenni és alkalmazni embereket.
A szakszervezetek már más uniós országokban is javasolták a kormánynak, hogy honosítsa meg a négynapos munkahetet. Néhol ez már megtörtént, de legalábbis törvényben biztosítják a módszer általános alkalmazását. Az EU-ban Belgium tartozik ide, az EU-n kívüli országok közül pedig Izland, ahol már négy évvel ezelőtt véget ért a kísérlet, és a siker hatására az állami szektorban bevezették a csökkentett munkaidőt, vagy megváltoztatták a munkarendet.
Belgiumban 2022 februárjától választhatják az igénylők a négynapos munkahetet. Ez azonban nem jelenti a munkaidő lerövidítését, sem a fizetések csökkenését. A világon széles körben elterjedt nyolc óra munkavégzést (heti öt napon keresztül) ebben az országban négy alkalomra lehet elosztani, azaz napi tíz órát kell dolgozni.
A kísérletezésbe az Egyesült Királyság is bekapcsolódott, ahol tavaly júniusban féléves program indult 61 vállalat összesen 2900 alkalmazottjának bevonásával. A résztvevőknek az addigi öt helyett, négy napot kellett dolgozniuk (az addig megszokott napi nyolc órában), ám a fizetésük nem csökkent a korábbihoz képest.
A „próbaidő” leteltével a cégek majdnem mindegyikében elégedetten nyilatkoztak a dolgozók az újításról. A résztvevők 39 százaléka azt mondta, hogy kevésbé volt stresszes, mint korábban, 40 százalékuk azzal dicsekedett el, hogy jobban alszik, 54 százalékuk pedig könnyebben tudta összeegyeztetni a munkahelyi és az otthoni (magánéleti) feladatait. Az alkalmazottak és a cégek szempontjából az sem mellékes, hogy a kijelölt fél év alatt jelentősen csökkent a betegszabadságra kiírt napok száma.
Joe Ryle, a négynapos munkahét kampányának vezetője elégedetten nyilatkozott a kísérletről. Utalt arra, hogy ez alatt az idő alatt jelentősen javult a dolgozók jóléte, és a cégek eredményessége „szinte minden esetben megmaradt”, vagy még erőteljesebb lett. Elmondta: az eredmények arra utalnak, hogy „eljött az ideje a négynapos munkahét szélesebb körű bevezetésének”.
A programban résztvevő vállalatok többsége is kedvezően reagált. Úgy döntöttek, hogy megtartják az új munkarendet, sőt javasolták annak tartós alkalmazását az egész brit gazdaságban.
Skóciában azzal hitegette a kormány a választókat, hogy az idén a britekéhez hasonló programot indítanak, ám ez még várat magára. Annak ellenére, hogy helybeli cégek ezrei érdeklődnek a négynapos hétre való átállás iránt, és a lakosság jó része is támogatja az ötletet. Mercedes Villalba parlamenti képviselő szerint „a fizetéskiesés nélküli négynapos munkahét átalakulás lenne Skócia számára”.
A kísérlet elindítását Walesben is fontolgatják. A helyi parlament néhány héttel ezelőtt foglalkozott a kérdéssel, ám a tartományi kormány majd csak az év végén dönt arról, hogy jóváhagyja-e a programot.
Spanyolországban május közepéig fogadták azoknak a – 250-nél kevesebb embert foglalkoztató – kis- és középvállalkozásoknak a jelentkezését a heti négynapos munkavégzést biztosító kísérleti programba, amely legalább két évig tart majd. A kormánynak novemberig kell elbírálnia a kérelmeket és válaszolnia a pályázóknak.
Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Írországban, Kanadában és Új-Zélandon szintén próbálkoznak ilyesmivel, de lényegesen kevesebb emberrel. Svédországban már túl vannak a tesztfázison, de maradnak a régi gyakorlat mellett. Itt ugyanis nem hozott átütő sikert a kísérletezés a négynapos munkahéttel, ezért már évekkel ezelőtt felhagytak a programokkal.
Nyitókép: Illusztráció (jogkoveto.hu)