Szeptember 1-jétől valószínűleg 7,7–7,9 százalékkal többet kell fizetnünk az áramért, mert egy elemzésből kiderült: az önköltségi ár magasabb a háztartások és a kisfogyasztók számára megszabott eladási árnál.
A két éve indított tanácsadói együttműködési program eredményeinek harmadik ellenőrzése után a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kért a szerb kormánytól egy energiaszolgáltatási elemzést, és a Blic írása szerint ebből világlott ki, hogy többe kerül az áram termelése, mint amennyit a lakosság és a kis cégek fizetnek érte. Az analízist tartalmazó dokumentum, melyet természetesen a Bányászati és Energiaügyi Minisztériumnak is eljuttattak, arra utal, hogy a helyzet „riasztó”, és elkerülhetetlenné teszi a drágítást, ellenkező esetben „veszélybe kerülne a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) pénzügyi fenntarthatósága”. A lap úgy fogalmaz, hogy „a mutatók szerint nyilvánvalóvá vált: a kilowatt szociális intézkedésnek tekinthető alacsony ára a továbbiakban tarthatatlan, mert pótolhatatlan károkat okoz az EPS-nek”. A Blicnek nyilatkozó kormányforrás azt mondta, szinte nincs példa a világon arra, hogy az áramot olcsóbban adják, mint amennyire a termelési költségek rúgnak.
Az őszre esedékes változásokat, melyek a lakosság legveszélyeztetettebb rétegeinek védelmét és a megújuló energiaforrásokba való nagyobb befektetéseket is előirányozzák, a Világbank is támogatja, amely bekapcsolódott az EPS jelentős beruházási projektumainak végrehajtásába. A nemzetközi pénzintézet képviselői a napokban tájékozódnak behatóbban a szóban forgó elemzés részleteiről és a várható intézkedésekről, köztük az áremelésről. Utóbbinak egészen pontos arányát az Energiaügynökség határozza meg néhány napon belül. Ha az emelés 7,9 százalék lenne, a háztartásoknak havonta átlagban 220 dinárral kellene többet fizetniük.
Az EPS emlékeztet arra, hogy a villanyáram legutóbb tavaly decemberben drágult, mégpedig 3,9 százalékkal, és így a kilowattóra a háztartások számára most átlagban 7,3 dinár, adók és illetékek nélkül. Eszerint – mondják az EPS illetékesei – Európában és a térségben minálunk a legolcsóbb az áram: 7,2%-kal olcsóbb, mint Észak-Macedóniában, 18,9%-kal, mint Bulgáriában, és 24%-kal, mint Albániában. Horvátországban 70,97, Szlovéniában pedig 120%-kal drágábban jut a lakosság villanyáramhoz, mint mi.
