A földrészeket összekötő egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalnak hamarosan befejeződnek a munkálatai. Az Iránon is átívelő korridor jelentősen meggyorsítja a gazdasági ügyek lebonyolítását Európa és Ázsia között, ugyanakkor vetélytársa is lehet az egyiptomi Szuezi-csatornának. Ezzel felvetődik a kérdés, milyen hatással lehet ez a Kairó egyik fő gazdasági forrására.
Abdul Rahim Kordi, a Chabahari Szabadkereskedelmi Szervezet vezérigazgatója július elején arról beszélt, hogy az a kereskedelmi útvonal, amely Irán délkeleti kikötőjéből Chabaharból indulna, Mumbai, Szentpétervár és Hamburg között létesítene gyorsabb összeköttetést, a világ egyik legfontosabb gócpontja lesz hamarosan.
A tervek szerint a szállítás leegyszerűsítésre szolgáló átjáró a Kaszpi-tenger mentén halad, nem mellőzi az olyan fontosabb iráni kikötővárosokat mint Bandar-Abbász és Bandar-e Anzali, egészen az oroszországi Astrahani régióig, majd onnan északi irányon keresztül Európába tart. Kordi becslései szerint a korridor használatba állításával a jelenlegi, átlag 38 napos tranzitidő akár 14-16 naposra is csökkenhetne. Irán már jelentős eszközöket fektetett a projektbe, több száz millió eurót különített el a vasúti infrastruktúra fejlesztésére, a chabahari kikötőben pedig jelenleg is folyamatban van a rakomány kapacitásának 2,5 millióról 8,5 millió tonnára növelése. A közlekedési beruházás Indiában is megkezdődött, Újdelhi mintegy 14 millió dollárt irányozott elő a kikötő fejlesztésére a 2020 és 2021 közötti időszakban. Kordi szerint az óceánkikötő, mint a chabahari, összeköti az egész világot és ezáltal Irán a világ terminálja is lehet.
Mohammed al-Said Idris, az iráni kérdések szakértője a Kairói Politikai és Stratégiai Tanulmányok Központjának illetékese úgy véli, hogy a kereskedelmi útvonal létrehozásával Irán célja az amerikai szankciók hatásának csillapítása, nem pedig az egyiptomi gazdasági érdekek csorbítása.
Shishir Upadhyaya indiai védelmi és stratégiai ügyekkel foglalkozó szakértő az éve elején írt elemzésben szintén hasonló állásponton van. Véleménye szerint a régóta várt Irán–India–Oroszország korridor megépítése nemcsak kereskedelmi szempontból fontos, hanem gazdasági védelmet is nyújt az országnak. A tanulmányban részletesen kifejtette, ez az útvonal 62 százalékkal lerövidítheti az Oroszország és India közötti szállítási időt, és ezáltal segíti Moszkva és Újdelhi ambiciózus kereskedelmi törekvéseit, hogy a 2019. évi 11 milliárd dolláros kereskedelmi bevételt 2025-re 30 milliárd dollárra növeljék.
– Az Észak–Dél Nemzetközi Korridor aktiválása nagy lehetőségeket nyitna egész Közép-Ázsia előtt a kétirányú kereskedelemben. Moszkva a közelmúltban több erőfeszítést is tett annak érdekében, hogy India és az Euroázsiai Gazdasági Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodást könnyítse, emiatt a régió akár egy hosszú távú gazdasági virágzás előtt is állhat – jelentette ki Upadhyaya.
Az útvonal elvileg néhány hónap múlva már funkcióba is kerülhet. Az egyetértési nyilatkozatot a két ország közötti áruszállításról Iránon keresztül még márciusban aláírta az indiai állami konténerszállító társaság és az Orosz Vasútforgalmi Vállalat.
Az Iránon áthaladó nagy közlekedési folyosó létrehozásának ötlete még a 2000-es évek elejére nyúlik vissza, ugyanis akkor írta alá a szerződést Moszkva, Teherán és Újdelhi a 7500 km hosszú kereskedelmi célokra szolgáló útvonal megépítéséről, amely gyorsabb áruszállítást biztosítani India, Irán, Oroszország és Európába között a vízi, a közúti és a vasúti infrastruktúra kombinálásával. A projekt fejlesztését azonban több bürokratikus és infrastrukturális korlát fékezte, s emiatt a végső megvalósulás határideje állandóan csúszott.
A korridor várható kapacitása 20–30 millió tonna áru szállítása évente. A projekt egyik igen ambiciózus pontja egy 765 kilométernél hosszabb csatornának a megépítése, amely a Kaszpi-tengertől az Indiai-óceán partjáig vezetett volna, de ennek megépítése a hatalmas költségek (6–10 milliárd dollár) miatt egyelőre szünetel.
