Nem kell falra mászni, csak a plafont megemelni – hangzott 2021 szeptemberében Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter tanácsa, amikor az államapparátus zavartalan munkájának biztosításáról beszélt. Akkor szólalt meg, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy hamarosan bajok keletkezhetnek a rendszer megszokott működésében, és ha nem kezelik gyorsan a problémát, csődbe mehet az állam.
Hasonló veszély korábban is fenyegette már az Egyesült Államokat, sőt hangos belpolitikai vitákat is gerjesztett. A nagy zaj rendszerint elcsendesedett, a krachot pedig mindig sikerült elkerülni. Egy egyszerű, de jól ismert módszerrel: megemelték azt a bizonyos plafont, vagyis a hivatalosan engedélyezett eladósodottság felső szintjét. Efölött elvben már nem kérhetne hitelt az állam, illetve a kormányzat.
Csakhogy az élet sokszor felülírta a szabályt. A különböző időpontban magasabbra tolt adósságplafont mindig sikerült elérni, s emiatt újabb, magasabb szinteket kellett meghatározni. Egy-egy ilyen „újítás” még nagyobb mértékű hitelfelvételre adott lehetőséget. Ezt rendre ki is használta az állam (kormányzat), mivel egyre költségesebben működik, s ehhez többlet pénzt kell magának biztosítania.
Ha nem így tenne, képtelen lenne ellátni feladatait, nem lenne miből fenntartani magát, és az alkalmazottait sem tudná (rendszeresen) fizetni.
Pénzszűke miatt az elmúlt tíz évben többször is gondok keletkeztek az államszerkezetben. A szövetségi kormányzat működése emiatt kétszer is leállt (részlegesen). A legrosszabb, vagyis az államcsőd azonban elmaradt.
Ezt minden alkalommal sikerült megakadályozni. Úgy, hogy az amerikai törvényhozás engedélyezte az érvényes adósságplafon megemelését, s ezáltal a még nagyobb eladósodást. Az utóbbi bő nyolcvan évben erre már majdnem százszor került sor.
Az év eleje óta ismét egyre több szó esik arról, hogy az Egyesült Államok csődveszélybe került. Az adósság ugyanis immár 31,381 billió (vagyis 31 381 milliárd) dollár, ami fölé csak úgy lehet menni, ha ismét megemelik a plafont.
A kormányzat számláján jelenleg már „csak” 155 milliárd dollár áll rendelkezésre. Az összeg június elejéig lehet elegendő. Ha addig nem születik megállapodás, „csődbe” juthat Amerika. Ebben az esetben képtelen lenne fizetni a kötvénytulajdonosoknak (lényegében a hitelezőknek), vagy azonnal le kellene csökkentenie a vállalatoknak és magánszemélyeknek járó pénzek átutalását. Mindkét lehetőség a világgazdaság összeomlását vonhatja maga után.
Hivatalosan még egyszer sem ütött be a krach az országban, de négyszer nem tudott fizetni. Először 1862-ben, legutóbb 1971-ben. Két éve ismét nagyon közel ért a felső határhoz, de akkor is megúszta.
A jelenlegi adósságplafon megemeléséről a parlament alsóháza már áprilisban elfogadott egy törvényt, amely engedélyezi 1500 milliárd dollár hitel felvételét az állam számára. De csak abban az estben, ha a kormányzat csökkenti a kiadásait és fegyelmezett államháztartási gazdálkodást követ. A Fehér Ház egyelőre vonakodik ettől.
Arra viszont hajlandó, hogy folytassa ez egyezkedést a törvényhozás megbízottaival. Sőt kénytelen ezt tenni, hiszen a törvény által engedélyezett felső határ megemeléséhez a parlament jóváhagyása szükséges.
Ezúttal valószínűleg egy átmeneti megoldást találnak, amelynek segítségével a költségvetési év végéig (szeptember 30-ig) lélegzethez juthatna az állam, s így képes lesz elkerülni a fizetésképtelenséget. Hogy utána mi lesz, nem tudni, de valószínűsíthető, hogy valamilyen kompromisszumos megállapodás születik az adósságplafon emeléséről, s utána folytatódhat a költekezés. Abban az esetben néhány évig nyugalom lehet, ám utána alighanem ismét megérkezik az adósságplafon körüli újabb huzavona és alkudozás, merthogy az állam valószínűleg ismét túlnyújtózkodik majd a takaróján.
