Várhatóan külföldi szakértők, új technológiák és befektetések árasztják el a közeljövőben Szerbiát. A következő évben ugyanis három szén-, ólom- és cinkbánya nyílhat meg Krupanj, Pirot és Bosilegrad környékén. A földtani felmérések szerint hazánkban több mint 220 bányászati terület és mintegy 130 olyan esetleges lelőhely található, amelyen jelenleg geológiai felméréseket végeznek.
A 35 külföldi vállalat között szerepel többek között az amerikai Freeport, a kanadai Reservoar Minerals, az angol–ausztrál Rio Tinto, valamint az angol Mineko Limited.
Az ásványkincsek feltárásában a kanadai Mundoro bányavállalat is részt vesz, ezenkívül a kanadaiak stratégiai partnerség megvalósítása felől is érdeklődnek a bóri rézbányával. A hazai rézbánya területein már folynak a kutatások a Japán Olaj, Gáz és Fém Nemzeti Testülettel közösen.
Aleksandar Antić energetikaügyi miniszter a Politika napilapnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy Szerbia olyan lehetőségekkel bír az ásványi kincsek terén, amelyek vonzzák a befektetőket.
– A külföldi vállalatok készek arra, hogy sok pénzt fektessenek a kutatásokba. Másrészt Szerbia a pénzügyi stabilizáció révén vonzóvá vált a nagyobb értékű befektetések terén – mondta Aleksandar Antić.
Hozzátette, hogy az új bányászati és földtani kutatásokról szóló törvény megfelelő biztonságot nyújt a befektetők számára, mivel a kutatások kezdetétől egészen a bánya esetleges megnyitásáig átlátható az üzleti folyamat.
A belgrádi napilap szerint a bóri és a boljevaci bányákban, a tanulmányok alapján, egy tonna ércben 20-30 vagy akár 50 gramm arany is található, a loznicai lelőhely pedig rendkívül gazdag lítiumban és bórban. Becslések szerint 130 millió tonna lítium- és több mint 10 millió tonna bórtartalék van az említett lelőhelyen.
A külföldi vállalatok kutatásai közül a két jelentősebb projektum – a loznicai Jadar és az ország délkeleti részén található új réz- és aranylelőhelyek – esetében a felmérések utolsó szakasza zajlik. A Jadar nevű projektum már a gyártási folyamat kidolgozásának a kezdeti szakaszába lépett. A szerb kormány által újonnan létrehozott munkacsoport a Rio Tinto vállalattal közösen a munkafolyamat és az engedélyek kiadásának felgyorsítását tűzte ki célul, a tervek szerint ugyanis a bányát legkésőbb 2023-ig üzembe kell helyezni.
A bányászat ilyen mértékű bővülése elsősorban az ország GDP-növekedésében válik majd érzékelhetővé – vélik a szakemberek –, a jelenlegi 1,5-ról várhatóan 3 százalékra emelkedik.
