A válság hatására az ipari termelés Szerbiában a gazdasági elemzők becslése szerint az idén 13 százalékkal esik vissza. A mezőgazdaság statisztikai mutatóiban nem tapasztalni a válság negatív hatását, ebből azonban téves volna azt a következtetést levonni, hogy a válság elkerülte volna az ágazatot. A statisztikai, számokban kifejezett mutatók megbízhatatlanok, elfedik a valós helyzetet, amelyben a mély válság előjelei már hosszabb ideje megmutatkoznak.
A gazdasági statisztika alapján arról szerezhetünk tudomást, hogy továbbra is az agrárium a szerbiai gazdaság legkivitelképesebb ágazata. Érthetően ez képezi a kormány sikerpropagandájának a gerincét, de ezt igazából csak a kormány érezheti komoly sikernek. Az viszont tény, hogy a mezőgazdasági termékek évi exportja 2 milliárd dollár körül fog mozogni az idén. A Szerbiai Gazdasági Kamara szakértői szerint ez a szám tovább növelhető, 2020-ig szerintük évi 6 milliárd dollárra emelkedhet a mezőgazdasági termékek kivitele. Stojan Jevtić, a kamara alelnöke a szerdán megtartott, a mezőgazdaság témáját taglaló kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy 2002 és 2008 között a primáris mezőgazdasági termékek a hazai össztermék egészéből 11,8 és 15,5 százalék között részesedtek. Ha a szekundáris ágazatot, a mezőgazdasági feldolgozóipart is ide soroljuk, akkor ez az arány már meghaladja a 40 százalékot, vagyis a hazai össztermék a feléhez közelít.
Ebből egyértelműen kiderül, hogy mezőgazdasági állam vagyunk, de az is, hogy gazdasági fejlesztési stratégiájában Szerbia nem hagyhatja figyelmen kívül az agrárium helyzetét és meghatározó szerepét. A mezőgazdaság fejlesztése nélkül az ország fölvirágoztatása nehezen képzelhető el. A jelek szerint az állam vezetői ennek nincsenek tudatában. Intézkedéseik és hozzáállásuk alapján legalábbis erre következtethetünk.
