A Ca a makroelemek csoportjába sorolható. Serkenti a nitrogén- és foszforanyagcserét. Jótékony hatású a növények csírázására is.
A kalcium hatása ellentétes a káliuméval; a K+- és Ca+-kationok együttesen határozzák meg a sejtekben a protoplazma fiziko-kémiai sajátosságait.
A Ca+-ionok hatására a talajkolloidok koagulálnak, tehát kedvező szerkezet alakul ki, ami közvetve valamennyi talajkémiai, -fizikai és -mikrobiológiai folyamatot kedvező irányban katalizál. Mivel az anyagcsere-folyamatok felgyorsulnak, fokozott általános tápanyagellátásra van szükség. Ellenkező esetben (szokványos vagy hiányos tápanyagellátás mellett) – a közmondás szerint is – a meszezés az apákat gazdaggá teszi, a fiúkat azonban elszegényíti.
A kalcium – amellett, hogy szerkezetjavító hatása van – növeli a talaj pH-értékét is.
Hiánya esetén gyenge gyökérfejlődés, gyökérrothadás következik be. Elégtelen kalciumellátottság esetén károsodik a növények tenyészőcsúcsa, valamint mész- és vasklorózis léphet fel.
Mészigényes növények: lucerna, cukorrépa, hűvelyesek (pillangósvirágúak), repce, káposztafélék, kukorica, őszi búza.
Fenntartó meszezés
A komplex műtrágyák mellett (amelyek kalciumot is tartalmaznak) különböző mészkőport és mésziszapot használnak a Ca pótlására.
Mésztrágyázás. A vetésidő környékén, illetve a vegetációs idő elején végezzük. Adagja 2 t/ha körüli. Szükséges 8-10 cm mélyen bedolgozni.
A magnézium
Az ötödik makroelemként számon tartott Mg a klorofill alkotórésze, tehát nélkülözhetetlen a fotoszintézisben.
A magvakban halmozódik fel (míg a Ca a növények vegetatív részében).
Segíti a foszfor felvételét és gátolja a Fe+- és Al+-ionok okozta tápanyagmegkötést.
Hiánya általában savanyú talajokon, homokos közegben, de erősen kilúgzott talajokon is felléphet. Ugyanakkor meszes talajokon (amikor nagyadagú mésszel lúgosítunk) is akadályozott lehet a Mg-felvétel.
Hiánya esetén matt fényű, márványszerű klorózis jelentkezik a növényeken.
Meghálálja a cukorrépa, burgonya, évelő pillangósok, kender, gyökérzöldségek, hagymafélék.
Az ismertebb magnéziumtrágyák:
– MgSO4 (magnézium-szulfát). Permettrágya, illetve tápoldat formájában adagoljuk.
– Kálium-magnézium-szulfát. Ez a műtrágya 28% K2O-ot és 28% MgSO4-ot tartalmaz.
– Dolomit (magnezitmész).
– Magnéziumtartalmú N- és K-műtrágyák (Agronit, Dolomit, Kardonit, Kálikamex).
– Kiszerit.
A talajból 100 kg (1 tonna) terméssel és 1 ha területről felvett
makroelemek mennyisége (kg)
Növényfaj | Hatóanyag (kg/1 mázsa hozam) | Hozam (dt/ha) | Hatóanyag (kg/ha) | |||||
N | P2O5 | K2O | N | P2O5 | K2O | Σ | ||
Őszi búza Rozs Őszi árpa Kukorica Burgonya Cukorrépa Borsó Lucerna | 3,0 2,8 2,6 2,6 0,5 0,4 5,9 2,6 | 1,2 1,4 1,1 1,0 0,2 0,2 1,5 0,7 | 2,2 2,8 2,1 2,7 0,9 0,5 2,0 1,7 | 40 40 40 60 300 400 50 80 | 120 112 104 156 150 160 295 208 | 48 56 44 60 60 80 75 56 | 88 112 84 162 270 200 100 136 | 256 280 232 378 480 440 470 400 |
Átlagarány | 1 | 0,36 | 0,73 | – | – | – | – | – |
Megjegyezzük, hogy egy-egy kultúra esetében mindig talajanalízis (néha ezen felül levélanalízis) alapján határozzuk meg a trágyázás adagját és módját, hiszen a főnövény által felhasznált tápanyagok mennyisége csak egyik paraméter, míg ezen felül az elővetemény által a talajban hagyott tápanyagok mennyisége és aránya is fontos a trágyázási terv kidolgozásához (a várható hozamot is figyelembe véve).
Például egy nagyon szolíd, 40 t/ha hozamra tervezett őszi búza esetében – csupán a felhasznált tápanyagok mennyisége alapján – a következő egyszerű számítást végezhetjük el:
Alaptrágya N:P:K (8:16:24) = 300 kg/ha
Fejtrágya I. Karbamid (Urea) 100 kg/ha
II. Karbamid (Urea) 100 kg/ha
500 kg/ha
