Szerbiában egy átlagos háztartásban évente 1000 kg hulladék keletkezik, amelynek egyharmada szerves eredetű. E hulladék tárolása a szeméttelepeken nem kivánatos, mert szennyezi a környezetet, miközben fel lehet használni komposztálásra. Az illegális szeméttelepek mind gyakoribbak a települések környékén, ahol nemcsak szennyezik, hanem csúfítják is környezetünket. Emiatt legjobb lenne a szerves hulladékot szelektíven kiválogati, és otthon komposztálni.
A komposztálás egy ellenőrzött folyamat, amelyben a szerves anyag lebomlik, és komposzttá alakul, amely gazdag humuszban és növényi tápanyagokban.
Ez a folyamat a természetben is lejáttszódik, ahol szerves hulladék marad. Ha azonban a szerves alapanyagot, amely igen változatos lehet, megfelelő módon kezeljük, akkor bonyolult mikrobiológiai lebontás és szintetizálás utján mesterségesen előállított trágya nyerhető.
A komposztálás a legalkalmasabb a szerves hulladékok hasznosítására, amelynek igen sok előnye van:
– csökken a szemét mennyisége,
– megvalósul a szerves anyag körforgása,
– csökken a műtrágyahasználat,
– környezetkimélő,
– a komposzt növeli a talaj termékenységét, javítja a víz-, levegő- és hőháztartását, valamint mikrobiológiai folyamatait,
– csökkennek a termelés költségei.
Komposztálásra alkalmasak a konyhai, kerti hulladékok, zöld levél, a zöldségfélék szárrészeinek és leveleinek hulladékai. Gyümölcsösökben a levél, lehullott gyümölcs és szőlőtörköly, lekaszált fű, gyümölcs- és zöldségféle-maradványok, egyéb szerves anyagok, mint a szalma, gyomok, széna, tojáshéj, forgács, papir, felhasznált virágföld, hamu és más szerves hulladékok.
Nem komposztálhatók a műanyag hulladékok, üvegek, fémtárgyak, a magot érlelt gyomok, épitőipari hulladékok, a porszívóban felgyülemlett szemét, gyógyszerek, csont, hús, bőr, beteg növények, a házi kedvencek ürüléke, újságpapir, festett vagy lakkozott farészek, dió- mogyoró- és mandulahéj.
A felhasznált szerves anyag akkor kedvező, ha C:N {szén-nitrogén} aránya 30:1 körüli. Ebből jól irányított folyamattal kb 20:1, C:N arányú komposzt állítható elő.
Igen fontos a levegőzöttség megteremtése. A komposztot úgy kell lazán tartani, hogy az aerob és anaerob viszonyok között egyensúly alkuljon ki. Ajánlatos továbbá az alapanyag apritása, hogy felülete nagyobb legyen. Előnyös föld, kevés istállótrágya, trágyalé és más serkentőanyag bekeverése.
A házi komposztáláshoz készítsünk komposztálóberendezést. A komposztálót széltől védett, nem mély fekvésű helyen kell elhelyezni. A hulladékot lazán kell összekeverni, úgy, hogy a nehezen bomló anyagok keveredjenek a könnyebben bomlókkal. Szükség szerint a telt komposztáló anyagot 5–10 liter/m3 vizzel öntözzük meg.
Ezután a komposztálót fedjük le fóliával vagy földdel. Néhány nap múlva a bomló anyag 60-65 °C-on melegszik, így elpusztulnak a kórokozók csirái, valamint a gyommagvak is. Két hónap múlva az anyag hőmérséklete 30 °C alá csökken, amikor célszerű átforgatni, nyirkosra nedvesíteni. Az átkevert komposzt további 2–4 hónapi érlelés után sötét színű, földszerű anyaggá alakul át. Az érett komposzt akkor jó minőségű, ha 90%-a a 25 mm-es rostán áthullik.
A komposzt tápanyagtartalma nem éri el az istállótrágyáét, viszont igen kedvezően hat a talaj szerkezetére, a víz-, levegő- és tápanyag-gazdálkodásra, valamint a biológiai életére nagyobb hatást gyakorol. A komposztot elsősorban a kertészetben, fóliasátrakban célszerű trágyázásra felhasználni. Alaptrágyaként a kertészetben négyzetméterenként 6 kg-ot kell adagolni.
