A moravicai Mezőgazdasági Ipari Kombinát parcelláin október derekára, a mostoha talajviszonyok ellenére a tervezett 800 hektáron elvetették a búzát nehéztárcsa és direktvetőgép segítségével
A szélsőséges, aszályos időjárás következtében az idén (is) korán, már augusztus derekán megkezdődött az őszi terménybetakarítás, a vénasszonyok nyara is hozzájárult a munkák zökkenőmentes végzéséhez, csak a búzatermelőknek okozott gondot a csapadékmentes időszak, hiszen a kiszáradt termőtalajon még nehéz gépekkel is képtelenség volt minőséges magágyat készíteni a búzavetéshez. A gondok ellenére Vajdaságban már sok gazdaságon az évi eredményeket összegezhetik, amit most nem szívesen tesz a földműves, hiszen a vártnál szerényebb terméshozamok születtek, mert tetéz a piacgazdálkodás törvényszerűségeinek rovására írt alacsony fölvásárlási ár. Miközben valamennyi haszonnövény esetében legalább 40%-kal növekedett a termelési költség, az értékesítési ár viszont – a szója és a cukorrépa kivételével – megfeleződött. Sovány vigasz gazdáink számára, hogy a visszaszorított árak nemcsak a szerbiai, a vajdasági mezőgazdasági terménypiacra vonatkoznak, hanem összességében a világ agráriumára, de a támogatások mértékétől függően mégsem sújt minden termelőt/farmert egyformán. A magas terméshozamokkal (ami nagyobb ráfordítást igényel) némileg ellensúlyozható a nyomott terményár, de az új gazdasági évben éppen a pénzhiány következtében sok gazdaság, mindenekelőtt a kistermelők, a külterjesség felé irányítja a növénytermesztést, ami már a búzatermelés megalapozásakor is tapasztalható (sem a fémzárolt vetőmag, sem a műtrágya iránt nincs kereslet).
A moravicai Mezőgazdasági Ipari Kombinát parcelláin október derekára, tehát a mostoha talajviszonyok ellenére a tervezett 800 hektáron elvetették a búzát és a cukorrépa szedése is befejező szakaszába érkezett.
– A kukorica szemes állapotban történő betakarítását már szeptember végén befejeztük, olyan alacsony nedvességtartalommal, hogy szárításra sem volt szükség. Az idei évre az volt a jellemző, hogy augusztus derekára teljesen elfogyott a termőtalaj nedvességtartaléka, amihez trópusi hőség párosult, így augusztus 20-a után megszűnt a szemtelítődés, fölgyorsult a növényzet, illetve a termény nedvességleadása, kezdődhetett a betakarítás – mondja határjárás közben Sétáló János, a kombinát növénytermesztési ágazatvezetője, s azt is hozzáteszi, hogy a kukorica esetében az elővetemény határozta meg a terméshozamot. – Azokon a percellákon, amelyeken búza volt az elővetemény, hektáronként 11 tonnás száraz szemtermést takarítottunk be, ahol monokultúrában termesztettük a kukoricát 9,5 tonna volt az átlagtermés, ahol viszont cukorrépa volt az elővetemény, s a legkevesebb nedvességet tartalmazta a talaj, mindössze 8,5 tonna a hozam.
– Az adatok bizonyítják, hogy a terméshozamot nemcsak a termőföld minősége, a tápanyag-ellátottság és a hibrid határozza meg, hanem nagymértékben az elővetemény, illetve a talaj nedvességháztartása. Persze fontos a szélsőséges időjárást jól elviselő hibridek megválasztása is…
– Parcelláinkon, mintegy 1200 hektáron kizárólag Pioneer és Dekalb hibrideket termesztünk, azok közül is a stressztűrő kukoricákat választjuk. Hozambeli különbséget nem tapasztaltunk, az eredményt kizárólag az elővetemény határozta meg. A Dekalb nálunk termesztésben engedélyezett négy hibridje közül a DKC5143 bizonyult a legjobbnak, míg a Pioneer hibridjei közül a legújabb, egyben a stresszeket legjobban tűrő és gyors nedvességleadású F38, NO1 és F73 kukoricák adták a jó termést.
– A víz, a nedvesség egyre inkább meghatározója lesz a terméshozamnak. Természetes csapadékból egyre kevesebb jut, ezenfelül a tenyészidőben történő megoszlása sem ideális, itt a telecskai dombokon öntözésre sincs lehetőség, tehát az ún. konzervációs talajművelési rendszerrel őrizhető meg legjobban a talajnedvesség. Növényi kultúrától függetlenül milyen talajművelést alkalmaznak?
– Annak ellenére, hogy nem fordítottunk hátat a hagyományos, a szántásos művelésnek, bár világviszonylatban egyre inkább a tárcsás művelés hódít, minden menetben a nedvességmegőrzést tartjuk szem előtt. Egyetlen hektárt sem szántunk fel pakker-henger nélkül, tehát nyomban zárjuk is a barázdát, így meg tudjuk őrizni a szerény nedvességet. Nagyon fontos, hogy az ilyen szántást követően egyetlen menetben minden növényi kultúrának megfelelő magágyat tudunk készíteni, tehát ez a művelés nemcsak nedvességmegőrző, hanem talajkímélő technológia is.
– A kukorica betakarítását korán elvégezték, ez a búza előveteménye, de a vetés is optimális időben történt. Sok panaszt hallottunk, hogy annyira kiszáradt a talaj, hogy sem tárcsával, sem ekével nem lehet művelni. Ezeken a parcellákon viszont a szárazság ellenére is szinte kifogástalan magágyat készítettek, a talajfelszínen mutatóban sem láttunk szármaradványokat…
– A kukorica betakarításánál nagyon fontos, hogy a kombájnon szárzúzó is legyen, a mi korszerű gépeinkről nem is hiányzik. Betakarításkor nem hagyunk magas tarlót, s az apróra szecskázott biomasszát egyenletesen teríti szét a gép a parcellán. A betakarítást követően nyomban nehéztárcsás művelés következett hengerezéssel, úgyhogy a tárcsa a szármaradványokat „bekeverte” a felső talajrétegbe, a henger pedig zárta a talajt. Miután megtörtént a műtrágya kijuttatása, a már meglazított rétegen következett a szántás a tömörítő pakker-hengerrel, s kezdődhetett a vetés is a direktvetőgéppel.
– Annak ellenére, hogy a direktvetőgéppel talaj-előkészítés nélkül is eredményes munkát végezhetnének, a vetést mégis két művelet előzte meg…
– Az igaz ugyan, hogy a John Deere 750 A típusú direktvetőgépünk a legmostohább talajviszonyok közepette is jó munkát végez, de nincs megoldva a műtrágya talajba dolgozása, ezért kényszerülünk az alapművelésre. S ha már a tápanyagellátást is említjük, fontos elmondani, hogy minden egyes parcellát a talajminta-vizsgálat eredménye alapján műtrágyázunk. Hektáronként átlagban 250 kg PK 30:15 kombinációjú műtrágyát és 150 kg UREA-t szántottunk le. Ezt a módszert tavaly kezdtük alkalmazni, s előnye abban mutatkozik meg, hogy az UREA hozzájárul a talajba került szármaradványok gyors lebomlásához, valamint kora tavasszal, amikor a növényzet erőteljes fejlődésnek indul, és a nedvesség mellett kifejezett tápanyagigénye is, a gyökérzónában ott van a felvehető nitrogén. Ami pedig a búzafajtákat illeti, egyebek között az újvidéki intézet igényes Simonida és Renesansa fajtáit választottuk, elégedettek vagyunk a terméssel, a minőséggel is. Négyzetméterenként 700 magot juttattunk ki, így a bokrosodás elmaradása ellenére is meglesz a kalászszám. Mint minden évben, ezúttal is idejében elvégeztük a munka ránk eső részét, a végeredményt az időjárás határozza meg – hangsúlyozza Sétáló János.
Ehhez még csak annyit fűzünk hozzá, hogy alig fejeződött be a „porba történt” vetés, igaz, alapos lehűléssel kísérve, de megérkezett az aranyat érő eső, ami nemcsak a kelést gyorsítja meg, hanem elegendő nedvességet biztosít a növényzet őszi fejlődéséhez is.
