Manapság oly sok szó esik a hulladékok szelektív gyűjtéséről és újrafelhasználásáról. A tévé, a rádió, a gyerekek iskolai tananyaga, mind gyakrabban használja a kifejezést. Nem igazán tudjuk, mi mindent fed a fogalom, de talán nem is olyan új, modern, mint ahogy gondoljuk. A paraszti életmódhozhoz szorosan hozzátartozott a takarékoskodás. Ebben jelentős szerepet kapott a már meglévő, de használaton kívül helyezett dolgok újrahasznosítása. Így a házilag kötött zokni, ha kilyukadt, kifejtették, összekötözték a szálakat, majd újat kötöttek belőle. A papírzacskókat félretették, a kilóra mért cukorkák után, a kiskertben begyűjtött zöldség- és virágmagvakat tárolták bennük. A ma divatos mosószerek, súrolószerek, mosogatószerek előtt citromot, mosószódát, szódabikarbónát, hamut használtak. Ezek egyike sem károsította a környezetet, többfunkciós voltukból kifolyólag pedig nem kellett tömérdek fajta szert vásárolnunk, elegendő volt néhány „jól bevált” dolgot bekészíteni. Ezért addig, amíg a háziasszonyok nem tettek a mosogatóvízbe „szert”, nyugodtan kiönthették akár a trágyadombra, akár a kert szélébe. Manapság csak szennyezné a talajt. Egy ismerősöm arra panaszkodott, hogy túlságosan kötött a talaj a kertjében, nem terem meg benne semmi.
– Ó, könnyű ezen segíteni, most októberben terítse meg istállótrágyával vagy komposzttal, forgassa jól a földbe, majd meglátja, jövőre jó termése lesz – tanácsoltam.
Kiderült, hogy már évek óta a szennyvizet a kertre locsolja, mert olyan tévhitben élt, hogy hosszabb idő után a vegyszerek már nem árthatnak.
– Minden vegyszernek lejár az ideje, így a mosdóvíznek is. Mit árthat az, ha évente egyszer-kétszer kiürítem a szennyvízgödör tartalmát. Mire veteményezni kell, megszűnik a mérgező hatása – válaszolta ismerősöm.
– Arra nem gondol, hogy nem csak a talajt szennyezi ezzel, hanem saját egészségét is veszélyezteti? – keltem ki magamból. Önnek családja van. Felelősséggel tartozik irántuk?!
Kiderült, hogy erre nem is gondolt. Beszélgetés közben elkeseredtem, mert ő volt az, aki a tavasszal a palántákat zacskóstul együtt ültette ki a kertbe. Mindezek után megelégedéssel gondolok a médiára, manapság mind több környezetvédelmi műsort készítenek. Azok az óbecsei gyerekek jutnak az eszembe, akik pontosan tudják, melyik hulladékot hogyan lehet felhasználni. Szörpös italos dobozokból, úgynevezett tetrapak hulladékból tetszetős pénztárcát készítettek. Nagyon ügyes pedagógusok vezették ezeket a foglalkozásokat. A gyerekek megismerkedtek a hulladékfajtákkal. Ez elengedhetetlen a szelektív gyűjtéshez.
Az alsó Jánoska is azzal tért haza a minap, hogy természetvédelemből házi feladatot kapott. Arról kell fogalmazást írni, hogy odahaza hogy tároljuk a hulladékot, szelektáljuk-e.
– Bevallom neked őszintén, de magad is látod, hogy papírt nem dobunk el, mert tüzet gyújtunk vele, a zöldségfélék hulladékát a tyúkoknak dobjuk ki, hogy tojást tojjanak, a tojáshéját a disznók elé dobjuk, mert teli van csonterősítő kalciummal. Az ételmaradékot Cirmi és Kormi cicák, valamint a Bundás kutyánk elé tálaljuk. A műanyag flakonokban fagyasztom a paradicsomlevet, szörpöket, mert így nincs szükség tartósítóra. Az italos kartondobozokat az idén először must tárolására használtam. A szörpöset, tejeset egyaránt alaposan kimostam, majd a frissen préselt mustot állni hagytam, amikor a zavarosa leülepedett az edény aljára, literes kartondobozokba töltöttem, majd beleállítottam őket a hűtő aljára. Amikor átfagytak, egy csomóba raktam őket, talán így foglalnak legkevesebb helyet. Nemrég kiolvasztottam egy csomagolás mustot. Kitűnő íze volt, olyan, mint frissen.
Kedves olvasó, Ön is írja meg, hogyan takarékoskodik, miként hasznosítja újra az otthonában keletkezett hulladékot? Bizonyára vannak még eredeti ötletek.
Baráti üdvözlettel
Kertész Katinka
