A sebtében beindított, s éppen ezért a külföldön bejáródott rendszer előnyeit még csak részben fölkínáló szerbiai „közraktári rendszer” eddig mintegy 100 000 tonna árut vett át a termelőktől megőrzésre. A zentai, topolyai, zombori, nagybecskereki, apatini, pancsovai és jakovói magtárakat neveztéki ki közraktárakká a közraktárakról szóló parlamenti döntés megszületése után. Az árujukat itt lerakatba helyező gazdáknak lehetőségük van, hogy a raktárpapírral kölcsönt vegyenek föl két pénzintézetben, a Kommerciális és az Intesa Bankban.
Milan Đakov projektvezető az AgroPressnek nyilatkozva elmondta, hogy a mezőgazdasági minisztérium hamarosan új pályázatot ír ki a közraktári rendszer kiterjesztésére. Đakov a jövőben a pénzintézetek nagyobb érdeklődésére számít. Szavai szerint a szomszédos Bulgáriában a közraktári jegyekkel évi 60 millió eurós forgalmat bonyolítanak le. Nálunk ennek még nyoma sincs.
Az igazi közraktár nemcsak a termény letétbe helyezését szolgálhatja, s nemcsak a kölcsönfelvételt – ami természetesen nem korlátozódik pusztán csak két bankra –, hanem az általa kibocsátott közraktári jegy révén az árutőzsdei kereskedésbe is beléphet a gazda az arra fölhatalmazott árutőzsdei szolgáltatók közvetítésével.
