Hollandia területe nagyjából kétszer akkora, mint Vajdaságé. Lakosainak száma nyolcszor annyi. Közös a két terület között, hogy mindkettő kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, de nagyjából csak ennyi, másutt már hatványozottan kiütköznek a különbségek. Az eltérések a mezőgazdaságban a leglátványosabbak. Elég egyetlen adatot említeni: a kétszer akkora, de jóval sűrűbben lakott Hollandiában 1,5 millió fejőstehenet tartanak a gazdaságokban, Vajdaságban mindössze 100 000-et. (A különbség itt már 15-szörös!)
A hazai állattenyésztés tarthatatlan helyzete miatt Szerbiában is meghúzták a vészharangot, miután rádöbbentek, hogy az ágazattal szembeni mostoha bánásmód miatt az állatállomány száma rohamosan csökkenni kezdett, s Vajdaságban abba a korábban elképzelhetetlen helyzetbe kerültünk, hogy a húsiparnak behozatallal kell pótolnia a megfogyatkozott sertéskínálat miatti nyersanyaghiányát. A mezőgazdaság „nehéziparának” jóval nagyobb támogatásra lenne szüksége a jelenleginél, s itt nemcsak a pénzbeli támogatásra gondolunk, hanem arra a védelemre is, amit időszerű intézkedéseikkel és döntéseikkel csak az állami szervek nyújthatnak az ágazatnak. Például azzal, hogy nem engedélyezik a védővám nélküli tejbehozatalt akkor, amikor már amúgy is nehéz helyzetben vannak a tejtermelők.
Enélkül el sem képzelhető a szerbiai állattenyésztés talpra állítása és fölzárkóztatása az európai átlagszínvonalhoz. A sorrendet nem hagyhatjuk figyelmen kívül: először is új életet kell lehelni az ágazatba, s utána következhet a fölzárkóztatás.
Az európai uniós átlaggal egybevetett, AgroPress által közölt adatok valóban aggasztók: Szerbiában az egy fejőstehénre vonatkoztatott átlag 2500 liter, az EU-ban ez 6000. (Hektárra kivetítve ez a lesújtó arány 271 liter a 960 literrel szemben.) Szerbia jogosult volna, hogy az unióba évi 8800 tonna marhahúst szállítson ki, ennek ellenére fél év alatt csak 500 tonna exportjára futotta a szerbiai állattenyésztés jelenlegi „erejéből”. Az elfogadhatatlanul alacsony tejárak miatt a becslések szerint az utóbbi időszakban 60 000 fejőstehén került a vágóhidakra.
