A szárazság és a forróság, az agrotechnikai eljárások alkalmazásánál tapasztalható mulasztások, a gyenge termőtalaj az okozói az idei cukorrépát sújtó gyökérrothadásnak, állítja a szakember. A betegséget okozó élősködő gombafaj, a Macrophomina phaseolina csak a kedvező alkalmat „lesi”, hogy támadhasson, s az idén júliusban sajnos ideálisak voltak elszaporodásához a föltételek. Vannak olyan területek, ahol a cukorrépával bevetett parcellákon a haszonnövények fele megfertőződött a mindenevő, polifág gomba által
Az 1992-es és a 2003-as nehéz év köszön vissza az idén a cukorrépa-termesztőknek. A gyökérrothadás ismét egész parcellákat támadt meg, s a már megfertőződött haszonnövény alkalmatlan a földolgozásra, a cukorgyárak nem fogadják el a gyökérrothadásnak kitett terményt. Emiatt könnyen előfordulhat, hogy a vártnál szerényebb eredményeket hoz majd a jól indult idei kampány, habár itt nem a cukorgyárak miatt kell aggódni, amelyek nyersanyag-behozatallal is megoldhatják a gondjaikat, hanem az ezzel az igényes haszonnövénnyel foglalkozó termelők miatt, akiknek kárba veszett egész évi fáradozásuk, és természetesen a pénztárcájuks is megérzi majd a rájuk szakadt újabb bajt.
Ősi szabály: először is meg kell ismernünk az ellenséget, hogy hatékonyan védekezhessünk ellene. Ennél a növénybetegségnél nem elegendő a szemrevételezés, szakember szükséges a kórokozó pontos megállapításához.
– A gyökérrothadás szimptómái alapján sohasem beszélhetünk teljes bizonyossággal a betegség okozójáról, mert ugyanaz a kórokozó eltérő tüneteket produkálhat a különféle agroökológiai viszonyok közepette, s az is megtörténhet, hogy a különböző kórokozók egyforma tünetegyüttest mutatnak. Nekünk is, akik már hosszú ideje dolgozunk ezen a problematikán, időnként nehéz meghatároznunk szemrevételezés alapján a kórokozót. Az idén a cukorgyárak kérésére rengeteg gyökérrothadásra utaló mintát vizsgáltunk meg, a tünetek látszatra fuzariózisra utaltak, de kiderült, hogy másról van szó. Ezerötszáz elkülönített minta, izolátum megvizsgálása után, a több mint húszéves munkatapasztalatom alapján, nyugodtan ki merem jelenteni, hogy a Macrophomina phaseolina gomba okozta nyári gyökérrothadásról van szó – állapította meg prof. dr. Vera Stojšin fitopatológus, az újvidéki Mezőgazdasági Egyetemen október 23-án tartott sajtótájékoztatón.
– Az egyetemre eljuttatott minták alapján állíthatom, hogy a Sunoko vállalatnál a bejegyzett cukorrépával bevetett területeknek mintegy fele megfertőződött ezzel a növényi betegséggel kisebb vagy nagyobb intenzitással.
Ezt az adatot nem lehet kivetíteni egész Vajdaság területére, mégis következtetéseket vonhatunk le belőle, hiszen a Sunoko négy cukorgyárával a legnagyobb szerbiai kristálycukrot előállító cég. A zentai cukorgyárban főként a gyengébb minőségű bánáti földeket nevezték meg, mint azokat, ahol a legnagyobb mértékben tapasztalták a gyökérrothadás tüneteit. Kérdésünkre válaszolva Vera Stojšin is egyetértett azzal, hogy a talajszerkezet elősegítheti a betegség megjelenését.
– A talajminőségi feltételek rendkívül jelentősek. Ezt még a 70-es évek elején a nehezebb mechanikai összetételű talajoknál állapították meg, tehát azoknál, melyeknél nem alkalmazták azt az agrotechnikát, amely a magas hozamok előfeltétele. A cukorrépa a növényi kultúrák „királynője”, ami a maximumot követeli a termelőtől a modern mezőgazdasági eljárások alkalmazása terén. Tény, hogy az utóbbi időszakban váltás következett be a gazdaságok technológiai föltételei tekintetében, s az is tény, hogy időközben a földtulajdonváltás is végbement. Valószínűleg itt kereshetők a talajszerkezet romlásához vezető mulasztások okai. Ez az év ráadásul rendkívül specifikus volt, ami kedvezett a gyökérrothadás kialakulásának, akárcsak 1992-ben és 2003-ban. Ez a parazita állandóan készenlétben áll, hogy kedvező föltételek mellett megtámadja a növényeket.
Ennek a növénybetegségnek a kifejlődéséhez három föltételnek kell együttesen jelentkeznie. – Az egyik föltétel a szárazság és a forróság, a másik az agrotechnikai eljárások alkalmazásában történt mulasztások. S természetesen föltétel a Macrophomina phaseolina, e polifág, mindenevő gomba jelenléte is, ami a kukoricától a dinnyéig szinte minden növényi haszonfajon élősködik. Az agrotechnikai eljárások alkalmazásának a gyökérrothadás megelőzésében és leküzdésében nagy jelentősége van, mert növelve a növények vitalitását, életerejét, ellenállóbbá teszi azokat a betegséggel szemben. Vegyi védelem a gyökérrothadásnak ennél a típusánál nem adhat eredményeket. A cerkoszpórás levélfoltosság és a gyökértetvek elleni permetezés is csak a növény vitalitásának a megnövelését szolgálja, aminek köszönhetően az könnyebben ellenáll e növénybetegség kialakulásának. De épp ezért nem hagyhatjuk ki ezt sem.
A szakember kérdésünkre elmondta, hogy a betegségnek ellenálló fajták, géntípusok nem léteznek, s hogy a gyökérrothadás nem terjedhet mag útján. Ez azonban nem jelenti, hogy ne kellene figyelmet fordítanunk a mag minőségére, hiszen a növény életerejét ez is befolyásolja. Véleménye szerint a nálunk beszerezhető magnemesítők termékei kivétel nélkül kiváló minőségűek, a probléma oka nem itt, sokkal inkább az agrotechnikai mulasztásokban kereshető.
– A cukorrépát gyakran nem megfelelő minőségű földterületeken termesztik, sokszor takarékoskodnak a műtrágyával, nélkülözhetetlen agrotechnikai eljárásokat elmulasztanak végrehajtani. Optimális talajszerkezetre van szükség a növény fejlődéséhez, s a megfelelő agrotechnikai eljárással meg kell tenni mindent a talajban lévő nedvesség megőrzésére. A mi legnagyobb problémánk a vízzel van, a cukorrépa normális fejlődéséhez a vegetáció során 400-500 mm csapadékra van szükség, ami az adott időszakban a mi vidékünkön szinte sohasem áll rendelkezésre.
A növényvédelem szakértője arra nem tért ki, hogy a modern agrotechnikai eljárások hiánytalan alkalmazása tetemes mennyiségű pénzbe kerül, s a szerbiai agrárpolitika következtében a magukat két oldalról, a fölvásárlók és az állam oldaláról is kifosztottnak érző gazdák éppen a pénznek vannak a legnagyobb hiányában. Ez azonban szorosabb értelemben már nem a növényvédelemre tartozó kérdés.
Nyári gyökérothadás
A kórokozó a Macrophomina phaseolina gomba
Kalifornia forróbb éghajlatú és szárazabb övezetében fedezték föl ezt a növénybetegséget 1938-ban. Vajdaságban első leírásával 1967-ben találkozunk (Marić & al. 1967). A Macrophomina phaseolina volt az okozója az 1992-es és a 2003-as nagy területeken elterjedt, tömeges gyökérrothadásnak is vidékünkön. Ez a kártevő gomba kifejezetten polifág, mindenevő fajta, ami mintegy 400 hordozón telepedhet meg, a cukorrépa mellett a napraforgón, a szóján. a kukoricán, az olajrepcén, a dohányon, a lucernán, a burgonyán, a borsón, a babon, a paprikán, a hagymán, a káposztán, a málnán, a dinnyén stb.
A cukorrépa megfertőzöttségének a tünete a növény elszáradása és elpusztulása. Ahol fellép, ott akár teljes termésveszteséget is okozhat. A répa egyenként vagy többedmagával sorokban vagy foltszerűen hervad, fonnyad, szárad, kipusztul. A levelek sárgulnak, száradnak, a gyökerek elhalása a külső részektől halad befelé, az elhalt répatest zsugorodik, mumifikálódik. A gyökeret másodlagosan baktériumok és gombák támadják meg, ezért elrothad.A Macrophomina phaseolina gomba mikroszkleróciumokkal telel át a fertőzött növényi maradványokon (gyökér és szár), ezért talaj eredetű betegségnek tekinthető. Száraz, forró, aszályos időjárás kedvez az elszaporodásának. A megfertőződött gyökér szivacsos szerkezetűvé válik, előbb sárgászöld, majd hamuszürke színűvé változik. Az erősen fertőzött gyökér szárazság idején mumifikálódik, nedves körülmények között pedig a nedves rothadásnak van kitéve.
Az intenzív szárazság és nagy melegek kedveznek a nyári rothadás kifejlődésének. Az agrotechnikai eljárások körültekintő alkalmazása az egyedüli biztosíték ellene. Vegyi úton, permetezéssel nem védekezhetünk ellene. Megfelelő talajminőségű földbe kell vetnünk a cukorrépát, a trágyázást szakszerűen kell elvégeznünk, optimális időben kell elvetnünk a minőségi követelményeket kielégítő magot, s öntöznünk ajánlatos. A cerkospórás levélfoltosság és a répagyökértetű elleni védekezést is fontos elvégezni, mert ezzel ellenállóbbá válik a betegség kifejlődésével szemben a cukorrépa.
