1718. július 21-én a požarevaci békével Vajdaság bácskai része is felszabadult a török megszállás alól. Ekkor Bácska területének 32%-a, azaz 2670 négyzetkilométere víz alatt volt. Dél-Bácska területe 2160 négyzetkilométer, ebből 54% volt elöntve (Sigakuzok, Karapangya területe az Apatini-rétekkel). Egy négyzetkilométerre csak 2,3 lakos jutott, ilyen körülmények között az emberek elmenekültek.
1718. július 21-én a požarevaci békével Vajdaság bácskai része is felszabadult a török megszállás alól. Ekkor Bácska területének 32%-a, azaz 2670 négyzetkilométere víz alatt volt. Dél-Bácska területe 2160 négyzetkilométer, ebből 54% volt elöntve (Sigakuzok, Karapangya területe az Apatini-rétekkel). Egy négyzetkilométerre csak 2,3 lakos jutott, ilyen körülmények között az emberek elmenekültek.
Kiss József és Kiss Gábor geodéziai felméréseket végzett Dél-Bácska elöntött területein, előkészítve álmukat, a Dunát és a Tiszát összekötő Nagy-Bácskai-csatorna (Ferenc-csatorna) építését. A Duna és a Tisza között, a csatorna nyomvonalán 7,27 m szintkülönbséget mértek, „a terület sík és a talaj könnyen ásható homoktalaj” – jelentették. Az eredeti tervet 1791-ben II. Leopold császárnak nyújtották be. Ebben a dunai vízkivétel Monostorszegnél van, míg a Tiszán a befogadó Bácsföldvárnál. A terv a 258 km-es hajóutat 100,5 km-re rövidítette meg. A Bécsi Királyi Kamara 1792-ben elfogadta a tervet, de a kivitelezéskor több pénzt költöttek, mint amennyit eredetileg erre szántak. Állásukból felmentették őket, és Gábor korán (1800) meghalt. József mindenkitől elhagyatva Zomborban élt, és a saját földjén, a csatorna mellett temették el.
Az 1870–1871-es belvíz után (120 000 hold volt elöntve) a Mária Terézia által betelepített németek zúgolódtak. Zichy a területbejáráshoz Tűr Istvánt hívta meg. Mint forradalmárt a bécsi kormány kétszer halálra ítélte, Olaszországba emigrált, és ott Garibaldi oldalán tábornok lett. Nevéhez fűződik a Korinthoszi-csatorna, a Panama-csatorna építése. A Pó folyó mintájára a lombardini területhez hasonló, virágzó mezőgazdasági területet akart teremteni. Kiépítette a pusztapéki lecsapolórendszert, és mezőgazdasági kísérleti telepet létesített. A telep igazgatójának Tűr meghívja Peck Józsefet, és vele együtt a Kiss testvérek tervei alapján megépítik a Bácskai-csatornát Sztapártól Újvidékig, 72 km hosszúságban. Tűr a már működő Sztapár–Újvidék-csatornát észak felé meg akarta hosszabbítani, hogy összekösse Bezdánt Bajával. A Kis-Bácskai-csatorna kivitelezésével Tűr Geszter Bélát bízta meg. A Bajai-csatorna építéséhez a dunai vízkivételt közelebb kellet hozni Bajához, így Monostorszegről a vízkivétel Bezdánba került, a tiszai betorkollás pedig Óbecsére lett áthelyezve.
A bezdáni zsilip tervét 1842 és 1847 között készítették, míg a kiviteli tervet 1854 és 1856 között. A csatorna bezdáni befogadó torkolata Mihalik János zseniális tervei alapján előre gyártott betonblokkból készült, itt alkalmaztak először a világon előre gyártott betont. A csatorna óbecsei Tisza-torkolatánál a hajóátemelő zsilipet az Eiffel-iroda tervezte. Európában az első (1898) elektromos árammal működő, vaskonstrukciós hajóátemelő zsilip Óbecsénél volt, ez ma idegenforgalmi látványosság.
Az idén van 110 éves évfordulója a Duna–Tisza-csatorna megnyitásának, a 100 éves évfordulót a háború alatt nem tudtuk megünnepelni. Szeretném a Duna–Tisza-csatorna 110 éves évfordulójának a megemlékezését előkészíteni. Ott kívánom ismertetni a magyar gyártmányú és egyben Európa legrégibb átemelő szivattyúját és szivattyútelepét, igyekszem méltón bemutatni az érdeklődőknek egy előadássorozat keretében az elhunyt magyar mérnökök úttörő, odaadó, kitűnő munkáját. Nekik köszönhetjük, hogy Vajdaság ma Európa éléstára.
A ma működő Duna–Tisza–Duna-csatornarendszer (a Tisza Dunába való visszavezetése) a világ legnagyobb többhasznosítású csatornarendszere csak sokkal később, 1957-től 1977-ig épült amerikai kölcsönből. A fölösleges víz elvezetésére és a belvíz tárolására épült, hogy tenyészidőszakban az öntözővízigényt kiszolgálja, valamint a dunai hajóutak lerövidítése céljából. A csatorna gazdasági jelentősége csak akkor mutatkozott meg, amikor a bekötő lecsapolórendszerek megépültek. Volt olyan év, amikor 548 000 ha területből másodpercenként 230 köbméter víz került lecsapolásra, és ebből 96% gravitációsan.
