2024. október 3., csütörtök

A globális felmelegedés ellenére növelhető az agrártermelés

MAGYARORSZÁG
A prognózis szerint amíg a kontinensen fokozatosan 1 Celsius-fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, addig az Alföldön 1,5–2 fok is lehet ez a változás. Márpedig 1 Celsius-fok felmelegedés következtében 200–300 kilométerrel északra tolódik a növények termeszthetőségi zónája. Így hamarosan Svéd- és Finnországban ráállhatnak a búza- és a kukoricatermesztésre, Magyarországon pedig a mediterrán éghajlatra jellemző gyümölcsök jelennek meg

A globális felmelegedés miatt átalakuló feltételekhez alkalmazkodva fokozni lehet a mezőgazdasági termelést, és akár 20 millió ember számára elegendő élelmiszer előállítására lehet berendezkedni – állítja a gödöllői Szent István Egyetem tudományos műhelyének elemzése, amelyet az agrártárca részére készítettek.

Gyuricza Csaba, az intézmény Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézetének docense az MTI-nek kifejtette: a természeti körülmények átalakulásából akár gazdasági előnyt is lehet szerezni. Ehhez – állapítja meg az elemzés – egyebek mellett nagyobb szakértelemre, technológiai fejlesztésekre, és a magyar feldolgozóipar megerősítésére van szükség.

Jelenleg a mezőgazdaság Magyarország GDP-jének 3-4 százalékát adja, a hozzá kapcsolódó feldolgozóipari tevékenység a 10 százalékos arányt közelíti, de kellő élelmiszeripari háttér megteremtésével akár a 20–25 százalék is elérhető lenne. Ráadásul több százezer új munkahelyet is teremthetnének az új élelmiszerüzemek, ami által az egész gazdaság lendületet kaphat – állítja a szakember.

A mostani gyakorlat szerint a Magyarországon előállított termények nagyobb hányada nyersen, így hozzáadott érték nélkül, olcsó áron exportra kerül. Egy részük feldolgozva, borsos áron jut vissza a hazai fogyasztó asztalára. Az élelmiszer-előállító üzemek létesítése azonban tőkeigényes, pénz viszont nincs. Ezen segíthetnek a különféle, most hozzáférhető európai uniós pályázati források. Elsősorban a hazai kis és közepes élelmiszer-feldolgozó vállalkozások életre hívása hozhatja meg a felemelkedést – mutatott rá a docens.

A klímaváltozás Európán belül különösen a Kárpát-medencében érezteti hatását, ami új helyzet elé állítja a hazai agrárágazatot – szögezte le Gyuricza Csaba. A prognózis szerint amíg a kontinensen fokozatosan 1 Celsius-fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, addig az Alföldön 1,5–2 fok is lehet ez a változás. Márpedig 1 Celsius-fok felmelegedés következtében 200–300 kilométerrel északra tolódik a növények termeszthetőségi zónája. Így hamarosan Svéd- és Finnországban ráállhatnak a búza- és a kukoricatermesztésre, Magyarországon pedig a mediterrán éghajlatra jellemző gyümölcsök jelennek meg, Szeged környékén máris terem például a füge és a kivi.

A megváltozott körülményekhez alkalmazkodó, szárazságtűrő gabonafajták kinemesítése a tudósok feladata. A gödöllői intézet 140 hektáros kísérleti telepén évente 250–300 búza- és kukoricafajta vizsgázik. Közöttük dől el, hogy melyik bírja a szélsőséges időjárást, és hosszabb távon melyiket célszerű megtartani köztermesztésben.

Az intézet elemzése kitér a klímaváltozás kapcsán szükséges technológiai fejlesztésekre is. E szerint olyan talajművelési módszerekre is szükség van, amelyek elősegítik a talajnedvesség megtartását, az éves hazai csapadék mennyisége ugyanis csökken. A kutatások a körültekintőbb talajtápanyag-gazdálkodásra is kiterjednek. Ez ugyanis fontos eleme a nehezebb természeti körülmények között is versenyképes hazai növénytermesztésnek – hívta fel a figyelmet Gyuricza Csaba.