2024. október 3., csütörtök

Hidrokultúrás növénytermesztés A-tól Z-ig (45.)

Uborkanapok Péterrévén

Az idén 13. alkalommal rendezték meg Péterrévén a már hagyományos uborkanapokat. A felszólalók eléggé pesszimista hangnemben beszéltek az uborkatermesztés jövőjéről. Az előadások keretein belül is kiderült, nagyon sok gonddal állnak szemben az uborkatermelők és általában a zöldségtermelők. A továbbiakban a hidrokultúrás termesztés szemszögéből próbáljuk áttekinteni az előadásokon felvetett problémákat és termesztési újdonságokat.

Az idén 13. alkalommal rendezték meg Péterrévén a már hagyományos uborkanapokat. A felszólalók eléggé pesszimista hangnemben beszéltek az uborkatermesztés jövőjéről. Az előadások keretein belül is kiderült, nagyon sok gonddal állnak szemben az uborkatermelők és általában a zöldségtermelők. A továbbiakban a hidrokultúrás termesztés szemszögéből próbáljuk áttekinteni az előadásokon felvetett problémákat és termesztési újdonságokat.

A világon közel 1500 különböző zöldségféle létezik. Ebből nagyobb mennyiségben 50 félét termesztenek. Vajdaságban 10 különböző zöldségnövény termesztése folyik, és ezen belül is nagy százalékban a paradicsom, paprika és az uborka szerepel az elsők között. Ebből azt is láthatjuk, hogy a fogyasztási és termesztési szokásainkon is változtatni kell. Az élelmezési láncban fontos szerepe van a zöldségféléknek és fogyasztásuk nélkülözhetetlen. Talán a közeljövőben akadnak termelők, akik próbálkoznak újabb, nálunk kevésbé ismert növények termesztésével is. Hidrokultúrás módszerrel bármelyik zöldségnövény gazdaságosan termeszthető. Említve lett a civilizált világ egyre jobban terjedő konyhai szokása, mely szerint cserépedényekben termesztik a különböző fűszernövényeket, és szükség esetén frissen kerülnek felhasználásra. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a fűszernövényeket is termesztik hidrokultúrás módszerrel, nagyban és kicsiben is a háziasszonyok részére. Erről rövidesen bővebben is szó lesz.

Egy másik nagy világprobléma a globális felmelegedés és az évről évre növekvő szárazság. Ezt még tetézi a nap UV-sugárzásának a erősödése is, mely már most is érezhető károsodásokat okoz a terméseken. Ennek elkerülése és enyhítése végett növekvőben van a zárt térben történő termesztés az uborka esetében is. Aki a földi termesztés mellett marad, fel kell készülnie az intenzív tápoldatozásra. Ismételten meg kell jegyezni, hogy az uborka termesztése zárt térben hidrokultúrás módszerrel is gazdaságos és a világon nagyban alkalmazzák. Az intenzív tápoldatozással kapcsolatban már többször említettük, hogy az ismertetett tápanyag-összetételek felhasználhatók a földi termesztésben is. A közölt mennyiségek felét kell vízben feloldani, vigyázva az elemek közötti arányok betartására, és máris öntözhetjük a földben termesztett növényeinket. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a közeges termesztési módszerekkel kevesebb vízre és tápanyagra van szükségünk, mint a földi termesztésben. Ezzel csökkenteni lehetne a vízfelhasználást és a talaj szennyezését is.

A szárazság elleni védekezés egyik lehetősége a mulcsozás vagy talajtakarás. A fóliával letakart talajból nehezebben párolog el a víz, és piacképesebb, tisztább termést kapunk. Ez a módszer sem nélkülözi az állandó tápoldatozást. Közeledve a hidrokultúrához, állandó tápoldattal való öntözést javasolnak a szakemberek. A tiszta vízzel való öntözést csak ritkán, végszükség esetén lehet alkalmazni. Magvásárlás előtt meg kell győződni az uborkafajta tulajdonságairól. Kizárólag szárazságtűrő fajtákat kell választani. Az elkövetkező években ezt figyelembe kell venni más kultúrák ültetésénél is.

A tápanyagellátásnál maradva, a földben állandóan pótolni kell a hiányzó tápelemeket. Ezt a termelők többsége úgy oldja meg, hogy az első mezőgazdasági boltban megvásárolja a klasszikus 15-15-15 összetételű NPK műtrágyát. Lassan tanulva a hidrokultúrás tápoldatozást, tudjuk, hogy a sikeres termesztés alapfeltétele a növény növekedési szakaszára megfelelő pontos összetételű tápoldat. Mellőznünk kell azt a rég bevált módszert, hogy szétszórunk egy kis műtrágyát, a növények pedig majd felszívják a számukra fontos tápanyagokat. Az előadáson hangsúlyozták, hogy, ami régen jó volt, azt ma már senki sem használja, és a 15:15:15 vagy 18:18:18 összetételű NPK műtrágyát már csak nálunk, Szerbiában alkalmazzák a termelők. Várható, hogy a fennmaradó készleteket a gyárak nálunk fogják értékesíteni. Példaként említjük a napraforgótermés mennyiségét az általánosan használt 15:15:15-ös és a 8:24:24-es összetételű műtrágyánál. Magyarországi kísérleti parcellákon hektáronként 268 kg napraforgóval többet mértek a kontrollparcellához viszonyítva 8:24:24-es műtrágya alkalmazásakor.

A következő nagy probléma a minden évben megjelenő új és erősebb méreghatású növényvédő szerek alkalmazása. Bárki bármit megvásárolhat és használhatja előzetes ismeretek nélkül. Ez komoly veszélyt rejteget a vásárlók számára. A megoldás a termelők állandó oktatása. Előadásokat kell szervezni, és a szerzett ismeretekből tesztvizsga után, bizonylattal rendelkezve vásárolhatnának a termelők növényvédő szereket. A másik megoldás, hogy a mezőgazdasági boltban csak receptre adjanak mérgeket a termelőknek. A receptet megfelelő, erre a célra szolgáló bizonylattal rendelkező agronómus írhatná ki. Nem kell ismételni, de a hidrokultúrás termesztés kevesebb növényvédő szerrel is megoldható, sőt egy kis odafigyeléssel a szerek többsége ki is zárható.

A fogyasztási szokásainkon is változtatni kellene, ez lesz a legnehezebb. Az uborka tápértékeit, jótékony hatását ismerjük. Ettől függetlenül a friss uborka július elejétől szeptemberig vásárolható. Tél végi palántaneveléssel és kora tavaszi kiültetéssel már áprilisban a piacon lehetne a friss uborka. Ezt a problémát is sokkal könnyebb megoldani hidrokultúrás, konténeres termesztéssel. A talaj megfelelő hőmérsékleten való tartásához nagyon sok energiára van szükségünk. A konténerek a föld felszine fölött helyezkednek el, és elég a levegő hőmérsékletét a megfelelő szinten tartani.

A feldolgozóipar is képtelen követni a változásokat és alkalmazkodni a piachoz. Évente új termék kell a vásárlónak és a több tíz éves receptek kora a multté. Uborkából nagyon sok terméket lehet előállítani, és ehhez nem kell nagyüzem. Helyben megoldható feldolgozással csökkennek a szállítási költségek, és ezzel egy időben a vele járó globális felmelegedést előidéző gázok kibocsátása is.

Mindent összegezve létezik megoldás a problémákra, de a kulcsa legtöbbször annak a kezében van, aki ezt nem tudja, vagy nem akarja megoldani.

A jövőbe nézve láthatjuk, hogy a hidrokultúrás termesztésnek van létjogosultsága a mi vidékünkön is. Az idő továbbra is sürget, és aki előbb felszáll a vonatra, a célba is előbb fog beérni. Ne féljünk az új technológiától és felejtsük el, hogy drága beruházást igényel. Nem helytálló az a felfogás, hogy nagy hozzáértés és laboratóriumi, valamint szakember háttértámogatása nélkül nem valósítható meg a hidrokultúrás termesztés. Igaz, nem vitatható, a közetgyapotos termesztés nem tartozik ebbe a kategóriába. Ha valaki áttér a kőzetgyapotról más környezetbarát közegre, ahol nincs szükség állandó receptváltoztatásokra és laboranalízisekre, meg fog lepődni, milyen egyszerű a hidrokultúrás termesztés.

Az uborkatermesztés még javában folyik, és azok, akik tápoldatozó rendszerrel rendelkeznek a hidrokultúrás termesztésben, jól bevált recept szerint öntözhetik az uborkát. A táblázatban láthatjuk a szükséges tápanyagokat grammokban 1000 liter tápoldat készítéséhez. Az összetételek a nyári meleg időszakra vonatkoznak.

Tápanyagok

g/1000 l

Kálium-nitrát

780

Monokálium-foszfát

426

Magnézium-szulfát

398

Kalcium-nitrát

1025

pH

5,8

EC mS/cm

1,8–2,0

Azok részére, akik más tápanyagokból szeretnék összeállítani a tápoldatot, közöljük az egyes elemek mennyiségét ppm-ben.

Tápelemek

ppm

Nitrogén – N

248

Foszfor – P

90

Kálium – K

375

Magnézium – Mg

39

Kalcium – Ca

205

Kén – S

52

A mikroelemek mennyiségét az általános, már közölt recept alapján kell összeállítani.

Többen kérdezik, hogyan lehetséges az áttérés a földi termesztésről a modernebb, hidrokultúrás termesztésre?

Első lépésként meg kell oldani a tápoldatozást csöpögtető öntözéssel. Ez ma már földi termesztésben is nélkülözhetetlen. Közben lassan megbarátkozunk a pontos tápoldatkészítéssel és mérésével.

A következő lépésben, ha maradunk a szabadtéri termesztés mellett, választhatjuk az egyszerű, csatornás megoldást. Ezzel már elszakadtunk a földtől és annak negatív tulajdonságaitól. A tápoldatozó rendszer már előzőleg fel lett szerelve, így az teljes mértékben használható. Ha zárt téri, fóliás termesztéssel szeretnénk foglalkozni perlites közeggel, konténeres termesztési módszer a leghatásosabb. Ebben az esetben már kora tavasszal indulhat a termesztés, de fűtés mellett akár egész évben folyamatosan tudjuk működtetni a kiépített rendszert.

Az uborkatermesztés világszerte fejlődőben van, alkalmazva a modern tápoldatozást, fajtaválasztást és a kutatók ajánlásait. Arról egy szó sem esik, hogy az uborkatermesztés nem gazdaságos. Megfelelő fajtaválasztás és termesztési technológia mellett akár térségünk egyik jellegzetes és kiemelt terméke is lehet. Megfelelő háttériparral nagyszámú dolgozót lehetne alkalmazni, és ez része lehetne a falufejlesztésnek.

A következő számban visszatérünk a virágtermesztéshez.