A botulizmus vagy kolbászmérgezés súlyos intoxikációs megbetegedés. A kórokozó a Clostridium botulinum nevű mikroorganizmus, amely oxigén nélküli környezetben szaporodik, toxint (mérget) termel, és súlyos étel- és takarmánymérgezést idéz elő.
A botulizmusban az emberen kívül megbetegedhetnek a lovak, a szarvasmarhák, a sertések, a házi és vadmadarak (a vadkacsák tavi bénulása), az ezüstrókák, a nyércek stb. A botulizmus nem terjed a betegekről az egészségesekre.
A Clostridium botulinum környezetünkben nagyon elterjedt, ellenálló alakjai (a spórák) gyakran előfordulnak a talajban. Kimutathatók még ezenkívül a sertések bélsarában, a rosszul tisztított belekben, a helytelenül silózott takarmányban, a fertőzött húsokban (kolbász, sonka), a hullákban, különösen a rágcsálók hulláiban, a hullákból származó légylárvákban, a parti iszapban, a fertőzött hús- és zöldségkonzervekben stb.
A spórák általában a föld és a bélsár közvetítésével jutnak az élelembe vagy a takarmányba. Az oxigénhiányos és fehérjében gazdag környezetben elszaporodnak, és kisebb vagy nagyobb toxinnal fertőzött gócokat képeznek.
A bántalmat az embereknél a tapasztalatok szerint leginkább a vastag kolbászféleségek, a véres hurka, a nagyméretű disznósajt, a főtt sonka és az elégtelenül pácolt húsok okozzák. A betegség legtöbbször 4–8 napig tart láz és az öntudat zavarai nélkül. A halálozási arány igen nagy, 40 százalék vagy még ennél is több.
A mérgezés legjellegzetesebb tünete a mozgatóidegek bénulása. Jelentkezhet étvágytalanság, hasmenés, látási zavarok és sárgaság is, de a betegeken leggyakrabban lassan vagy gyorsabban fokozódó gyöngeség mutatkozik, a járásuk ingadozóvá válik, nehezen kelnek föl, súlyos esetben a fejüket sem tudják fölemelni.
Az izomgyengeség a fej és a nyak izmain jelentkezik először, és fokozatosan terjed tovább a test többi részeire. A garat és a nyelv bénulása miatt a betegek nem tudnak nyelni, szájukból nyál csorog. A halál fulladás miatt áll be. A botulizmusban megbetegedett állatok gyógyítása gyakorlatilag nem jön számításba.
Sokat tehetünk a megelőzés érdekében, ha megakadályozzuk a fertőzést és a veszélyes mikroorganizmusok elszaporodásának a lehetőségét.
A silózásnál ügyeljünk arra, hogy a takarmány ne szennyeződjön. A silógödörbe került egerek és patkányok hullái a fertőzés és a toxintermelés kialakulásának a gócai lehetnek. A romlott hússal és a hullákkal való etetés veszélyes lehet. A szennyezett főzelékkonzervek is sokszor idéztek már elő mérgezést. A romlott hús- és vérliszt is tartalmazhat botulizmus toxint. A penészes széna, szalma, a romlott abrak, répa, répafej, burgonya szintén mérgezésveszélyesek. A gyanús élelmiszereket és takarmányt hőkezelni kell, magas hőmérsékleten a toxin fölbomlik.
