A bizonytalan piaci helyzet, a fölvásárlóknak való kiszolgáltatottság, a drága takarmány és olcsó eladási ár megtették a magukét: a szerbiai állattenyésztés nagy válságba jutott, ami azt valószínűsíti, hogy a külföldi húspiacon valamikor jelentős részesedéssel rendelkező Szerbia behozatalra fog szorulni. Tavaly a szerbiai vágóhidakon mintegy 1,1 millió hízódisznót és 100 000 hízómarhát vágtak le. Ez a szám jóval alulmarad annak az optimista becslésnek, amely 3 milliós kínálattal számolt.
A válság nem most kezdődött, hanem évekkel ezelőtt, akkor, amikor a fenntarthatatlan helyzet miatt a gazdák fölszámolták az állatállományukat. A következményeket, a drasztikusan megcsappant vágóállomány jelentette problémával most kell szembesülnünk, s ezen a helyzeten a világpiaci árakat meghaladó jelenlegi szerbiai árviszonyok sem segíthetnek. Rövid távon semmiképp sem. Hosszú távon nézve pedig nem pillanatnyi áremelésekre, hanem kiszámítható és tisztességes árpolitikára volna szükség, hogy a szerbiai állattenyésztés végre árhullámzástól mentes, csendes vizekre evezhessen.
Jelenleg a mélypontok egyikét éljük. Előbb Bácskában és Szerémségben, de most már a mačvai körzetben is nyilvánvaló jelei mutatkoznak az állattenyésztés válságának. A korábbihoz mérten úgyszólván szimbolikus méretűvé apadt a vágóállat-kínálat. Ez pedig rövid távon egyetlen módon orvosolható: húsbehozatallal.
