A mezőgazdasági minisztérium kommunikációjában az elmúlt év és az idei év legfontosabb lépéseként emlegették azt az előkészített törvénycsomagot, ami ígéreteik szerint jelentősen javít majd a termelők helyzetén. A közraktárakról szóló törvényjavaslat kétségkívül ezek közé fog tartozni, mivel e gazdálkodó szervezetek megalakulása után a termelők akkor értékesíthetik az árujukat, amikor arra a piacon a legkedvezőbbek lesznek a föltételek, ezzel pedig csökken a fölvásárlóktól való függésük.
A másik jelentős előny, hogy a közraktári rendszer megalakulása után a gazdák az ingatlanjaik helyett a termékeit is fölkínálhatják hitelfedezet gyanánt. A közraktárakról szóló törvényjavaslat alapján gabona-, gyümölcs- és zöldségféléket lehet majd letétbe helyezni.
Egyelőre még csak a törvényjavaslat létezik, nem valószínű, hogy a gazdák már az idén számíthatnak a föntiekben fölsorolt előnyökre. Saša Dragin mezőgazdasági miniszter szerint a köztársasági parlamenten múlik, hogy mikor kerül elfogadásra az előkészített jogi szabályozás.
A múlt héten azonban előrelépés történt a közraktárak ügyében: a mezőgazdasági minisztérium és az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD) Belgrádban együttműködési protokollt kötött, melynek értelmében az említett pénzügyi intézet pénzsegélyre kötelezte el magát a közraktári jegyek – a letétbe helyezett áruról kiállított értékpapírok – szerbiai rendszerének a kiépítése céljából. Az együttműködési protokollt megkötő EBRD 50-től 100 millió euróig terjedő összeget hajlandó befektetni a szerbiai közraktári rendszer kiépítésébe. A magyarországi, szlovákiai, ukrajnai, oroszországi, bulgáriai rendszer létrehozását is ez a bank támogatta.
