Az almafavarasodás fertőzése a lehullott lombon áttelelt szaporító képletekkel (aszkospórákkal) történik. Ezek a nedves levél száradásakor 1–1,5 cm magasra kilökődnek, és a szél segítségével kerülnek a nedves levélre, termésre. Itt vagy a légzőnyílásokon, vagy akár az ép bőrszöveten áthatolva indítják be a fertőzést. A bőrszövet alatt fejlődve a fertőzés helyétől körkörösen konídiumtartókat képeznek a növény felületén, amelyek szürkés, bársonyos bevonatot képeznek.
Leghatásosabb védekezés, ha már a fertőzést meggátoljuk. Az aszkospóra-szóródás évente változóan március elejétől elkezdődhet, de előfordul, hogy csak áprilisban indul be. Az előrejelző műszerek a hőmérsékletet, csapadékot, levélnedvesség-tartamot mérve jelzik a fertőzésveszélyt, ehhez kell igazítani a védekezést. Az engedélyezett szerek széles skálájából választhatunk. A „szisztemikus blokkot” a rezisztencia kizárásával a gyártók ajánlásának megfelelően kell alkalmazni.
Szőlőlemosó permetezés – fontos elvégezni!
A szőlőlemosó permetezését tavasszal sokan nem végzik el, pedig nagyon is indokolt. A rezes lemosás szükséges lenne a kordonkarelhalások és az agrobaktériumos golyva elleni védelemhez. A kéntartalmú szeres lemosás az áttelelt, az aránylag gyenge telet átvészelő ivaros szaporító szervek, a kleisztotéciumokból kiinduló lisztharmatfertőzés megakadályozása miatt szükséges. Természetesen ezt egy menetben el lehet végezni kombinált gyári készítménnyel, mint például a Rézkén 650 FW, Bordóilé+Kén FW, vagy az olajat tartalmazó Vegesol eReS. A lisztharmat elleni védelmet pár centis levélnagyságnál már folytatni kell, ugyanakkor a levélatkák, takácsatkák és a szőlő-gubacsatka korai károsítását is meg kell akadályozni. Az atkaölő szerek régi generációja kivonásra került, ezért az újabbakat (pl: Envidor 240 SC, Magus 200 SC, Ortus 5 SC) is váltogatva kell használni, hogy az atkáknál a rezisztencia ne alakuljon ki.
