Konténeres termesztés
A szoba dísze is lehetne a kerámiából kialakított különböző alakzatú és színű termesztőedény. Már nálunk is gyártják és kiállításokon is lehet látni különböző változatban. A cserépedényben virágot, földiepret, salátát és spenótot is lehet termeszteni. Közegnek legjobb a perlit, kókuszrost, tőzeg, vermikulit vagy ezek keveréke. Általában a tápoldatozás nincs megoldva és a csöpögető öntözés sem alkalmazható. A napi öntözés vagy a lassan oldódó műtrágyák (Osmocot) alkalmazása segít megoldani a folyamatos tápanyagellátást. Ezek a kis, kerámiából készült hasznos edények a házi szükséglet kielégítésére tudnak termeszteni elegendő zöldségfélét, vagy virágokkal csodálatos díszei lehetnek az előcsarnoknak.
Termesztés a falon
A felfelé törekvést és a jobb helykihasználást oldja meg a falra szerelhető vagy csak egymagában felállítható sík termesztőrendszer. Több változata létezik. Az egyszerű házi használatra alkalmas szobadísztől a nagybani termesztésre alkalmas változatig gyártják a különböző elemeket. Zárt rendszerben történő termesztésnél a jobb helykihasználás az elsődleges szempont. A termesztőfalakat kelet-nyugat irányban kell felállítani 2-3 méter magasságig. Ezáltal a fal maximálisan kihasználja a nap sugarait, és egyik termesztő edény sem helyezkedik el árnyékban. A falak egymástól való távolságát a magasságuk szabja meg. Egyik fal sem árnyékolhatja le a másikat, és ezáltal valóban tökéletes a napsugarak kihasználása. A tápoldatozás felülről történik egy csöpögtetővel. A tápoldat a fal belső hátoldalán lassan szivárog lefelé, csörgedezik, ezért is sorolható a tápfilmes vagy csörgedeztető módszerek közé. Ezzel a megoldással minden növény gyökere elegendő tápoldatot kap, és a fölösleg a fal legalsó részén egy gyűjtőcsatorna segítségével visszafolyik a tartályba. Ez a rendszer visszaforgatós, és mint ilyen, jobb víz és tápanyag kihasználást biztosít.
Rotációs rendszer
A felfelé törekvés a termesztésben ezzel nem érté véget. Ausztrál fejlesztők továbbléptek, és az emeletes megoldást rotációs rendszerré alakították. Csatornákban vagy megfelelő konténerekben az alsó szinten elültetik az előnevelt palántát. Ezután elkezdődik az emelkedés, és alulról jön a következő üres csatorna. Növénytől és a termésérés hosszától függően úgy időzítik az emelkedést, hogy egy érési ciklus alatt forduljon egyet. Az egyik oldalon az elültetett palánta lassan halad felfelé, a másik oldalon felülről érkezik az alsó szintre a beért termés. Ezt leszüretelik és alul átfordulva a csatorna újra kész az ültetésre. Ezzel a módszerrel termeszthető növények elsősorban a saláta, spenót és a földieper, de készítettek már paradicsom és paprika termesztésére is alkalmas rotációs szerkezetet. Egy hatásos változatán zöldtakarmányt termesztenek, mely Ausztrália sivatagos vidékein nagy sikert aratott az állattenyésztők körében.
Mennyire hatásos a rotációs hidrokultúrás termesztés, láthatjuk a táblázatból.
Termés | Hagyományos | Rotációs |
Földieper | 5–8 kg/m2 | 54 kg/m2 |
Saláta | 72 kg/m2 | 386 kg/m2 |
Paradicsom | 45 kg/m2 | 168 kg/m2 |
A fejlődés nem áll meg, a hidrokultúrás termesztésben élen járó országokban egész háttéripar támogatja a termelőket. A hobbitermelők részére számtalan egyszerű és házilag könnyen összerakható termesztőberendezést gyártanak és forgalmaznak. A kisebb méretűek akár az asztalon is elférnek, a nagyobbak pedig szekrénynagyságú méretben, egy helyiség sarkában termesztenek egész évben folyamatosan. Sajnos mi egyelőre a saját anyagkészleteinkkel gazdálkodhatunk. A vertikális rendszerben működő termesztés bemutatása ötletadónak nagyon jó, és hátha felkelti a vállalkozó szellemű gazdák érdeklődését. Házilag egy kis barkácsolással a termesztőfal és a konténeres emeletes módszer is megvalósítható.
