A tavasz már a kertek alatt lopakodik, aminek mindenki nagyon örül, főleg akik szeretnek kertészkedni, így hát itt az ideje belevágni a kora tavaszi kinti teendőkbe.
Mielőtt bármilyen munkába kezdenénk, nagyon fontos a szerszámaink fertőtlenítése, ugyanis egyes betegségek kórokozói és a gombák spórái könnyen áttelelhettek rajtuk. Miután ezzel megvolnánk, jöhet az élesítés, ugyanis éles szerszámokkal gyorsabb a munka, és nem utolsó sorban a növényi szöveteket is kevésbé roncsoljuk velük.
A fák és bokrok metszésének most érkezett el az ideje, de csak fagymentes napokon (4 oC fölött) szabad elvégezni és száraz időben, ugyanis nedvességben könnyen léphet fel gombás fertőzés.
Bár a díszfák általában jól megvannak metszés nélkül, bizonyos esetekben (pl.: helyhiány vagy gömbforma esetén) szükségszerűvé válhat a művelet elvégzése. Ha a koronát kisebbíteni szeretnénk, akkor ágvágó ollóval vagy fűrésszel rövidítsük meg körös-körül a főágakat, úgy, hogy a korona átmérője egyenletesen csökkenjen minden irányban. Az egyes ágakat mindig egy alattuk lévő elágazás fölött vágjuk le – ezt nevezik elvezetésnek, ha viszont a koronát csak keskenyíteni szeretnénk, akkor a vezérágakat és a felső oldalágakat nem kell megrövidíteni.
Abban az esetben, ha a fa ágrendszere ritkításra szorul, akkor a korona belsejéből eltávolítjuk a túl sűrűn álló, egymással kereszteződő és befelé növő ágakat. Ezzel a ritkítással a korona szellősebbé válik, és így elkerülhető a gombás fertőzések megjelenése.
A gömb koronájú fák (gömbakác, gömbjuhar, szivarfa) idősebb példányainál a korona alakja torzulhat. Ilyenkor egy erőteljes visszavágással hozhatjuk őket ismét formába, amely 20-30 cm hosszúságra történő ágcsonkolást jelent. Ha viszont szeretnénk megőrizni a korona átmérőjének a nagyságát, akkor a kiigazító metszést legjobb rendszeresen elvégezni az ágvégeken.
Az egyes bokrok, mint a magnólia, virágos som, fanyarka sokáig életerősek metszés nélkül is, a legtöbbjüket azonban rendszeresen meg kell metszeni, hogy jól ágazódjanak, és a virágzást serkentsük.
A nyáron virágzók esetében ez az időszak éppen megfelelő, ugyanis csak akkor tudnak nyáron igazi pompájukban díszelegni, ha radikálisan visszavágjuk őket. Minden előző évi ágat két rügyig, a gyengébb hajtásokat pedig teljesen távolítsuk el, ezzel ritkítva a korona szerkezetén. Ez a drasztikus metszés serkenti a növényt, hogy erősebben hajtson ki. A virágrügyek ebben az esetben a fiatal hajtásokon fejlődnek. A tavasszal virágzók esetén a virágrügyek már ősszel kialakulnak, így azok csak virágzás után nyírhatók, de mind a két esetben a vágás mindig közvetlenül egy rügy vagy elágazódás fölött történjen.
A munka végére felhalmozott ágakat felaprítva több féle módon is felhasználhatjuk:
– mulcsként szétszórva az ágyásokon vagy a bokrok alatt megakadályozza a talaj kiszáradását, elnyomja a vadhajtásokat és gyomokat.
– útburkolatként is nagyon jó szolgálatot tesz például veteményesekben, így nem kell a sárban lépkednünk.
– a komposztban minőségjavító szerepet tölt be, ugyanis üreges szerkezetet kölcsönöz neki, így növelve annak szellőzőképességét.
