Minden évben a terményfölvásárlással kezdődik a huzavona. A fölvásárlási ár gyakran még az átvétel kezdetekor sem ismert. A kifizetés pedig rendszerint elhúzódik. Átvételkor a termény ára a legalacsonyabb, amely néhány hónap múlva rendszerint jelentősen megnő. Az árkülönbözet a kereskedőknél marad.
Az egyéni termelők igen hátrányos helyzetben vannak, mert nincs megfelelő tárolójuk. Sokan forgótőke hiányában kénytelenek a betakarítás után átadni a terményüket, hogy be tudják szerezni az újratermelési anyagokat.
Az állami beavatkozás egyes termények kivitelének a betiltásával, más termékek behozatalának az engedélyezésével gyakran csak ront az amúgy sem jó helyzeten. Példa erre a múlt évi (2008) kukoricakivitel betiltása és a nagy mennyiségű tejpor behozatalának az engedélyezése. Az előbbi a kukoricatermelőket károsította, az utóbbi a tejtermelőket hozta nehéz helyzetbe.
A hazai tejgyárak külföldi tulajdonban vannak. Az új tulajdonosoknak nem elsődleges érdeke a honi tejtermelés fejlesztése, hanem a náluk fölhalmozódott termékek, jelen esetben a tejpor értékesítése. Nem zárható ki, hogy a hazai tejtermelés egy részével vannak higiéniai problémák, de nem ez lehet a fő oka a jelenlegi krízisnek. A tejgyárak eladásánál ezt a lehetőséget úgy látszik nem mérlegelték eléggé.
A tej nagyon fontos élelmiszer. Európában a tejtermelés részesedése az élelmiszer-termelésben átlag kb. 25 százalék, de egyes országokban, például Dániában, Hollandiában, Franciaországban meghaladja a 30 százalékot, Norvégiában és Svájcban a 40 százalékot.
A mezőgazdaság gondjai évről évre krónikusan ismétlődnek, ez mindenki előtt ismeretes, akinek valami köze van az ágazathoz. A kérdés: van-e kiút ebből a mind nehezebbé váló helyzetből, és mi lehet az?
A mezőgazdasági termelők gondjaival kapcsolatban nagyon sok kimerítő, mélyreható elemzést, tanulmányt, cikket olvashattunk. Azonban semmit vagy csak keveset arról, mit kellene tenni, hogy megszűnjenek azok az okok, amelyek kiváltják a gondokat.
Az állami beavatkozás a növénytermesztés problémáit nem volt képes megfelelő módon kezelni, az állattenyésztésben pedig szinte állandósította a váltságot. Régebben pl. a sertéstenyésztésben négyévenként jelentkeztek gondok. Ma az ésszerűtlen és ellenőrizetlen húsbehozatallal szinte állandósították a krízist.
A termelőkön a panaszkodás, tiltakozás nem segít, a beletörődés pedig csak állandósítaná a jelenlegi helyzetet. Kiutat maguknak az érdekelteknek kell keresniük, és ebben nagyobbrészt csak magukra számíthatnak.
Kölcsönös érdekeiktől vezérelve, társulva, szövetkezve próbálják megoldani közös gondjaikat, ebben az esetben számíthatnak jelentősebb külső támogatásra.
Nagy előrelépés lenne a raktározási gondok enyhítése, megoldása, az újratermelési anyagok közös nagybani beszerzése és a hazai, valamint a külföldi piacon való egységes föllépés.
Ami a tejtermelést és földolgozást illeti, jó lenne megismerni, hogyan oldották meg ezt a kérdést a dán és más tejtermelők több mint egy évszázaddal ezelőtt. Szövetkeztek és tejfeldolgozókat hoztak létre. Ausztriában és Svájcban majdnem minden faluban van egy vagy több kisebb tejfeldolgozó. Itt főleg vajat, sajtot, joghurtot és helyi különlegességeket készítenek. Ebből a tevékenységből nem lehet meggazdagodni, de meg lehet élni. A ráfizetés helyett miért ne lehetne nálunk is hasonló megoldást találni? A nagy tejgyárak mellett a jól működő kisüzemeknek is van jövőjük!
A szövetkezeti mozgalomnak környezetünkben is van hagyománya. Példa erre a több mint száz évvel ezelőtt alakult Hangya-szövetkezet (Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztó Szövetkezet), amely több százezer taggal működött, míg a második világháború utáni új hatalom átszervezés címén meg nem szüntette.
Napjainkban a gyümölcstermelők közös hűtőház építésével próbálják megoldani a gondjaikat.
Nálunk a kis földterülettel rendelkező tulajdonosoknak volna fontos a társulás, összefogás, hogy meg tudjanak kapaszkodni, és talpon maradni az egyre könyörtelenebb gazdasági körülmények között. Nagyon is időszerű: Segíts, ember, magadon, akkor talán az Isten és némi pályázati pénz is megsegít.
