Mindeddig csak találgatni lehetett, mennyi kenyérgabona van a tárolókban. Hivatalos felmérések nem léteztek. A piackutatók 300 000, 600 000, sőt 900 000 tonnára taksálták a felesleget. A téma nagyon is aktuális, hiszen országos szinten 600 000 hektáron vetettek tavaly ősszel búzát, ami jócskán meghaladja a sokéves átlagot. A szépen zöldellő parcellák optimizmusra adnak okot, jó termésre van kilátás, ami csak növelheti a többletet, de a gondot is: Vajon lesz-e kinek eladni a búzát az aratás után, s ha igen milyen áron.
A múlt héten folyamán Zentán tartotta megbeszélését a Žitovojvodina, a vajdasági malmok ügyviteli társulásának az igazgatóbizottsága. Az összejövetelen jelen volt Slobodan Milosavljević kereskedelmi miniszter is, aki az értekezletet követő sajtótájékoztatón kihangsúlyozta, Szerbia a tavalyi búzatermésből mintegy 600 000 tonna többlettel rendelkezik, és a szerb kormány egyik elsődleges feladata az, hogy az elkövetkező hónapokban vásárlót találjanak több százezer tonna búzára.
A kereskedelmi miniszter a zentai találkozó kapcsán megjegyezte, hogy egy igen színvonalas párbeszédet sikerült kialakítani a malomipari cégek képviselői között. Állítása szerint az ülésen szó volt arról is, hogy az állam, közösen a felvásárlókkal, hogyan oldja meg az idei termés kifizetését, hogy a búzatermesztők is elégedettek legyenek. Milosavljević hangsúlyozta, a malomipar Szerbia gazdaságának egy olyan ágazata, amely továbbra is munkahelyeket teremt, hazai tudáson és technológián alapszik, ugyanakkor a kivitelnek köszönhetően, a külföldi partnerek előtt méltóképpen képviseli az országot.
A sajtótájékoztatón jelen volt Sima Matić, a Žitovojvodina, valamint a malmok, pékségek és tésztagyárak országos egyesületének az igazgatója is, aki elmondta, hogy az elmúlt napokban figyelmeztették az illetékes minisztériumokat azokra a gondokra, amelyek könnyen felmerülhetnek a következő aratás során. Matić állítása szerint e figyelmeztetéseket ez idáig csupán a kereskedelmi minisztérium vette komolyan, s azonnal reagált ezekre. Megtudtuk azt is, hogy a mezőgazdasági minisztériumban viszont mindeddig hiába kopogtattak. Arra a kérdésre egyébként, hogy a malomipari termékek behozatala mennyiben érinti a hazai termelőket, azt a választ kaptuk, hogy különösebb aggodalomra nincs ok, mivel az ágazat hazai képviselőinek a tapasztalatát és minőséges munkáját figyelembe véve valószínűtlen, hogy bármelyik külföldi cég is képes lesz jelentős terepet elfoglalni a szerbiai piacon.
