A cukorrépa vetésének befejeztével, a kedvező talajhőmérsékletnek köszönhetően a szója és a napraforgó, Vajdaság egyes körzeteiben a kukorica került sora. Persze nemcsak a határban van elfoglalva a gazda, április derekáig – legalább kétszeri sorban állással – meg kell vásárolni a szaktárca literenkénti 60 dináros támogatásával biztosított gázolajat, különben érvénytelenné válnak az üzemanyagjegyek.
– Ha azt számoljuk, hogy a támogatással szinte fél áron szerezhetjük be a tavaszi munkákhoz szükséges gázolajat, jelentős könnyítésnek számít, de megkésett a rendelet, ezenfelül a korlátozott határidőt sem tartom elfogadhatónak, hiszen ha már fölvettük az üzemanyagjegyeket, miért nem maradhatnának azok érvényben néhány hónapig? Most már a vetés és a növényápolás következik, amelyek a legkevesebb üzemanyagot igénylik, különben is, mint a legtöbb termelőtársam, én is idejében beszereztem a tavaszi munkákhoz szükséges gázolajat, s mivel nem szeretném elveszíteni a nem is kis összeget, hordókat vásároltam, s kénytelen vagyok vállalni az újabb kiadást – mondja Koncz László feketicsi gazda, aki a családi birtokon László és Tibor fiával együtt főleg a növénytermesztésben bizonyít, bár az állatállomány sem hiányzik a gazdaságról.
– Az állattenyésztés mindig velejárója volt a növénytermesztésnek, ezt láttam a szüleim gazdaságán is. Bár édesapámnak megvolt a szakmája, s bár napjainkban sem ürültek ki teljesen az ólak, a hizlaldák, de a termelési bizonytalanság következményeként lecsökkentettük a bikahizlalást, a sertéstenyésztést. Most lassan növekszik a juhállomány, a kevésbé kockázatos növénytermesztés felé fordultunk. Az igaz ugyan, hogy a szántók tápfenntartása megköveteli a szerves trágyát, ami nemcsak a makroelemeket biztosítja, de műtrágyázással, a szármaradványok leszántásával, mikrobiológiai készítményekkel kiváló állapotban tarthatjuk termőföldjeinket. Arra kell törekedni, hogy legalább annyi tápanyagot juttassunk vissza a talajba, mint amennyit a terméssel kivettünk belőle.
– Mint a legtöbb gazdaságon, Koncz Lászlóék birtokán is a kukorica foglalja el a legnagyobb területet a vetésszerkezetben. A mezőgazdasági szaktárca támogatási modellje, mely szerint az olajrepcére, a napraforgóra és a szójára az átadott mennyiség alapján 3 dináros támogatás jár, a cukorrépa-termelők is számíthatnak szubvencióra, kihat-e ez a vetésszerkezet alakítására?
– Ez a rendelet is megkésett, hiszen az olajrepcét az ősszel vetették el, a cukorrépavetés is befejeződött, tehát csak a jövő gazdasági év terveit módosíthatja, ami függ a feldolgozók viszonyulásától is. Voltak már próbálkozások az átadott termény utáni támogatással, akkor a búzára is kaptunk felárat, csakhogy a feldolgozóipar visszaszorította a felvásárlási árakat. Igazságosabbnak tartom a területalapú támogatást, mert azok a termelőtársaim is megkapták az őket megillető pénzt, akik mostohább feltételek közepette gazdálkodnak. Egyébként gazdaságunkon 20 hektáron optimális időben elvetettük a cukorrépát, s amint sorolni kezd a répa, a növényvédelem, majd a növényápolás következik. Nagyon sok üzemanyagot, nagy ráfordítást igényel a répatermesztés, ám bő terméssel a cukorgyárak kínálta tonnánkénti 4000 dináros ár is szavatol ugyan nyereséget, de jó lenne, ha az euróhoz kötnék ezt az értéket, mint ahogyan a külföldi, a horvátországi gyárak is eurós értékesítési árat kínáltak. S ha már a cukorrépát említem, vissza kell térni az üzemanyag-támogatáshoz. Köztudott, hogy a haszonnövények közül cukorrépa-termesztés igényli a legtöbb üzemanyagot, de hektáronként mindössze 40 liter kedvezményezett gázolajra jogosultunk, a gyümölcstermelők viszont 100 litert kapnak. Szóval fontos a gazda számára a támogatás, illetve a nyereség összege, ám a vetésszerkezet alakításában nem lehet ez az egyedüli szempont, az agronómiai szempontokat sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Nos, éppen ezeknek mellőzésével terjednek a növényi betegségek és kártevők, meg még a parcellák gyomosodása is kifejezetté válik. Annak a híve vagyok, hogy optimális időben történjen a talajművelés, és a jól előkészített földbe a vetés is. Mivel a talajhőmérséklet meghaladta a 8-9 fokot, megkezdtük a szója vetését is, a héten sorra kerül a kukorica is, hogy a vetőmag minél jobban kihasználja a szűkös talajnedvességet.
– A jól előkészítet gépek, még ha nem is új erőgépekről és kapcsolható eszközökről van szó, zökkenőmentessé teszik a munkát...
– Arra törekszünk, hogy az idény, illetve a termelési ciklus kezdetére felkészítsük, szükség esetén kijavítsuk gépeinket, nagy időveszteség a munka közben meghibásodott gép javítása, a tartalék-alkatrészek beszerzése. Persze hogy minden fiatal gazda szeretne a legkorszerűbb traktor vagy kombájn nyergében ülni, de óvatosnak kell lenni az új gépvásárlással, még ha csábító is a tartós bérlet vagy a bankok kínálta részletlefizetés – veszi át a szót ifjabb Koncz László, az elektromechanikusból lett mezőgazdasági termelő, aki határozottan állítja, hogy biztosabb munkahelyet és jövedelmet nyújt a családi gazdaság, mint valamely vállalat. – Ebben az ágazatban a magunk urai-gazdái vagyunk, tesszük a magunk dolgát, még akkor is, ha az árak alakításába nincs beleszólásunk. Terményünk jelentős részét tároljuk, az értékesítés a kedvező árak függvényében történik.
– A bizonytalan piaci helyzetben a gazda nem tudhatja előre, esetleg sejtheti a kereslet-kínálat alapján, hogy az aratáskor, az őszi termény-betakarításkor felkínált felvásárlási ár néhány hónap múlva kedvezőbb lesz-e a számára...
– Ezért gyarapodott a mezőgazdaságban használatos „gépek” száma: nélkülözhetetlen kelléke a korral haladni akaró gazdának a számítógép. Figyelemmel kísérjük a világ terménytőzsdéinek áralakulását, az előre szabott határidőben történő szállítás értékeit, s ennek alapján tervezhetjük a hazai áralakulást is, bár a gabonakereskedők mindig beleszólhatnak a számításainkba. Arra is jó a számítógép, hogy az új termesztési technológiákkal, a költségtakarékos talajműveléssel is megismerkedjünk, bár a gépbemutatókon hazai viszonylatban is találkozunk a talajkímélő, a konzervációs művelési rendszerekkel.
– Ennek a talajművelési rendszernek a lényege a műveletek összevonása, egy menetben történő végzése, amivel elkerülhető a talajtaposás, ugyanakkor jelentős mennyiségű üzemanyag takarítható meg. Csak nézegetik az ilyen gépeket, vagy már van is belőlük gazdaságukon?
– A klasszikus, részben redukált talajművelésre építettük a növénytermesztést, tehát az ekét részesítjük előnyben, amivel tökéletes a szármaradványok visszaforgatása, de megvan a nehéztárcsánk is, sőt házilag készítettünk altalajlazítót, ennek használatával megakadályozható az „eketalp” képződése, de a szántástól a barázdazárásig, illetve a magágy-előkészítésig minden talajműveletet külön-külön végzünk. Ahhoz, hogy kombinátort alkalmazzunk, nehéz traktor is kellene, tehát teljes egészében le kellene cserélni a meglévő gépállományt, amit hirtelenében ki sem tudunk számolni, hogy mennyibe kerülne. Szóval kis parcellákon, mint amilyen szántókon mi gazdálkodunk, elhúzódna a befektetés megtérülése, így inkább a meglévő, igaz nem legújabb gépeinket tartjuk karban, azokkal is jó munkát lehet végezni – vallja ifjabb Koncz László.
– A feketicsi gazdák 2-3 éven belül az eddiginél nagyobb parcellákon gazdálkodhatnak, hiszen kezdődik a határrendezés, amit nem minden termelő fogadott örömmel...
– Egyértelmű, hogy szükség van a határrendezésre, amivel remélhetőleg tisztázódnak a tulajdonjogi viszonyok is, azt pedig nem kell a parasztembernek magyarázni, hogy egyszerűbb és jövedelmezőbb lesz az összevont, mondjuk 15–20 hektáros nagy parcellákon termelni, mint az 1-2 holdas területeken. Ha például egy 30 hektáros gazdának legkevesebb tíz darabban és 4-5 határrészben van termőföldje, könnyű kiszámítani, hogy az hány mezsgyét jelent, hogy mennyit traktorozik üresjáratban, mindez pedig növeli a termény önköltségi árát. A határrendezésben fontos mozzanat lesz a termőföldek minőségének megállapítása, de az is, hogy egy-egy gazda mennyire tartja karban szántóját, s jó lenne, ha ezek figyelembevételével jelölnék ki az újabb termőterületet. Ha egy vagy két határrészben kapjuk meg szántóinkat, a munkák során már ezzel is időt meg üzemanyagot takarítunk meg, akárcsak a nagy parcellák művelése során, úgyhogy végső ideje volt belevágni a határrendezésbe – határozott állításában Koncz László feketicsi gazda.
