Az új köztársasági kormány megalakulásakor a tárgyalások során egyik alapfeltétel volt az, hogy a szociális kérdéseket és a lakosság életszínvonalával kapcsolatos felmerülő gondokat, a kormánynak rendezni kell. Cvetković kormányfő végül is a szocialisták támogatását csak azon feltétel mellett kapta meg, hogy a nyugdíjak növelését magára vállalja a szociális kérdésekkel megbízott illetékes miniszter.
A választási kampány idején több demokratikus beállítottságú párt is ígérgette a nyugdíjak növelését, de legkifejezettebben a szocialisták küzdöttek ezért. Most, hogy van már európai beállítottságú kormánya Szerbiának felmerül a kérdés, hogy vajon lesz-e valami a nyugdíjnövelésből. Minden jel arra mutat, hogy igen, ám a szakemberek nyomban hozzáteszik, hogy nagy a veszélye annak, hogy ez a plusz kiadás megrengeti majd a költségvetést.
Nézzük, hogyan vélekedik erről a kérdésről Stojan Stamenković, a közgazdasági intézet munkatársa. Szerinte a tervezett évi 7 százalékos gazdasági mutató növekedésével is baj lesz, mert ennek érdekében a közfogyasztást és a nyugdíjbiztosítási rendszert át kell értékelni. Az biztos, hogy a közfogyasztást csökkenteni kell a nyugdíj esetében pedig mérlegelni kell, hogy az eddigi elszámolási rendszer, mely szerint a nyugdíj átértékelését 87,5 százalékban az inflációhoz kötötték, vajon a jövőben, hogy valósul meg. Az egyértelmű, hogy a spórolás elsődleges cél lesz, de viszont a szükséges összeget a költségvetésből a nyugdíj folyósítás kasszájába át kell irányítani. 2008-as évre vonatkozóan a nyugdíjak tervezett összege 127 milliárd dinár volt, ami azt jelenti, hogy a 2007-es évhez viszonyítva, 15,5 százalékos növekedés volt tapasztalható. Ezen felül az idei évre tervezett összeg, amelyet a nyugdíjak folyósítására szántak, 322 milliárd dinárt tett ki, ami azt jelenti, hogy egy negyeddel többet, mint tavaly. A közgazdasági intézet adatai alapján az idén januártól májusig a szociális biztonság és nyugalom fenntartása érdekében erre a kérdésre, máris több pénzt utaltak át, mint a korábbi években volt tapasztalható, s annak tetemes része a nyugdíjbiztosítási alapba vándorolt. Az adatok szerint a januártól májusig átutalt pénz százalékban kifejezett növekedése 23,5 százalékot tett ki.
Ha az infláció ütemét követjük, s márpedig ezt kell tennünk, mert a nyugdíjak folyósítása ehhez van kötve, akkor ha azt vesszük hogy 8 százalékos lesz az infláció az év végéig, abból egyértelműen azt vonhatjuk le, hogy a költségvetést át kell ütemezni, és a nyugdíjbiztosítási alapba még 22 milliárd dináros többletösszeget kell valahogy biztosítani. Ezen felül az életfeltételek drágulása miatt is bizonyos korrekcióra lesz szükség, ami azt jelenti, hogy 7-8 milliárd dinárral meg kell még növelni a nyugdíj kifizetésére szánt összeget. Ha ezt mind összevetjük, akkor talán máris megvan az a 10 százalékos növekedés a nyugdíjak esetében, amelyet a Szocialista Párt a választási kampány idején a zászlajára tűzött, amit úgy tűnik mindenféle képen meg fognak valósítani. Összeadva a szükséges összegeket eredményként azt kapjuk meg, hogy még legalább 40 milliárd dinárral növelni kell a nyugdíjakra szánt pénzösszeget. Ez a hatalmas kiadás lehet, hogy megrengeti a köztársasági költségvetést.
